Felhívás!

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (2.)

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (2.) Kultúra

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.

Nagyváradon a színház elől Szigligeti Ede mellszobrát leszerelték, és eldugottabb helyen, a Schlauch-tér parkjának árnyas és magányos csendjében állították fel [Margó Ede 1912-ben felavatott alkotását – a Szigligeti-emléktáblával egyetemben – 1937-ben „száműzték” a váradi múzeumba; a „kicsi magyar világ” idején, 1941. február 22-én eredeti helyére, a színház elé állították vissza – szerk.], helyébe pedig Mária román királyné szobrát helyezték. Szent László magyar király szobrát átköltöztették a püspöki templom bejárata elé, s I. Ferdinánd román király szobrát tették a helyére. [A 18 mázsás bronzszobrot különleges szerkezettel emelték le a talapzatról, társzekéren szállították el – szerk.] A Bihar vármegyei közkórház falán elhelyezett emléktáblát – amelyen a vármegye közönsége 1906-ban a kórház fennállásának 100. évfordulóját örökítette meg – 1929 elején Spiru aradi közegészségügyi vezérfelügyelő parancsára leszerelték.

Temesvárt a hadapródiskola udvaráról elvitték I. Ferenc József szobrát, ellenben a várost 1848–49-ben védelmező osztrákok emlékoszlopa sértetlen maradt. [Az I. Ferenc József látogatásának emléket állító márvány domborművet 1919 után eltávolították, gipsz másolata a Bánsági Múzeum raktárába került – szerk.]

Zsombolyán Kossuth Lajosnak Kallós Edétől származó és 1905. június 29-én leleplezett mellszobrát dinamittal felrobbantották.

Kossuth zsombolyai szobrát dinamittal robbantották fel kozterkep.hu

Nagyszentmiklóson (Torontál vm.) Révai Miklós költő, nyelvtudós, egyetemi tanár bronzmellszobrát a talapzatról leszerelték, s helyébe Eminescu román költő szobrát helyezték.

Csatádon Radnai Béla művét, Lenau Miklós szobrát rongálták meg.

A vaskapui I. Ferenc József-szobrot eltávolították, a honvéd emlékoszlopot megrongálták.

Nagykárolyban 1920-ban Kallós Edének 1908-ban leleplezett, hat méter magas Kossuth-szobrát pusztították el úgy, hogy egy éjszaka hurkot vetettek a szobor nyakába, és tüzérlovakkal rántották le. Most állítólag a városházán őrzik, s csak talapzata maradt a régi helyén. [A város román polgármestere később visszahelyeztette, de 1932-ben ismeretlen tettesek ismét lefűrészelték a fejét, a bronz részeket alkalmi raktárhelyiségbe szállították, egy évvel később pedig a talapzatát is eltűntették, akárcsak Révai Miklós, valamint Petőfi Sándor emléktábláját. Ez utóbbi arra emlékeztetett, hogy a költő itt ismerkedett meg Szendrey Júliával – szerk.]

A nagykárolyi Kossuth-szobor. Hurkot vetettek a nyakába gallery.hungaricana.hu

Nagybányán 1922. évi március hó 15-én «ismeretlen tettesek» Lendvay Márton színművész szobrát ledöntötték, majd később újból felállították. [1936-ban ismét lebontották, de a bécsi döntés után visszakerült a város főterére. Több költöztetés után, 1958-ban a Liget fái alatt kapott helyet. 1936-ban még a millenniumi emlékkövet, a Petőfi-tanyai emlékoszlopot, továbbá a Scönherr Gyula-, a Lendvay- és a Petőfi-emléktáblát is eltávolították; ez utóbbi a kötőnek Szendrey Júliával töltött nászéjszakájának állított emléket, 1940-ben visszakerült a helyére – szerk.]

Lendvay Márton színész szobra Nagybányán (1912). Neki sem kegyelmeztek kepeslapok.files.wordpress.com

Szinérváralján Kossuth Lajosnak 1909-ben leleplezett szobrát 1922. évi március 15-én csonkították meg. [Később végleg eltávolították – szerk.]

Szatmárnémetiben az 1864. október 1-én közadakozásból felállított, 22 láb magas Kölcsey Ferenc-mellszobrot pusztították el, melynek megtörténte után néhány nappal, egy reggelen a rendőrség a megmaradt szobortalapzaton nemzetiszínű szalaggal átkötött csokrot talált. Az a körülmény, hogy az így feldíszített szobortalapzat a református templom előtt állott, elég ok volt arra, hogy a református lelkészt a rendőrségre vigyék, majd lakásán házkutatást tartsanak, s végül a haditörvényszék elé állítással fenyegessék meg.

Ugyancsak Szatmárnémetiben, 1924. évi május hó 8-án éjjel a főtéren levő püspöki székesegyház homlokzatán álló Szent László-kőszobor jogarát törték le, s a Szent István-szobrot is meg akarták csonkítani, de ebben egy arra vetődött őrjárat megjelenése megakadályozta és futásra bírta az elvetemült tetteseket. [1936. szeptember 24-én dr. Ardelean Octavian prefektus utasítására civil ruhás rendőrök a szobrokat kötelekkel lehúzták és kalapáccsal összetörték. A bécsi döntés után újonnan felállított alkotásokat 1990 márciusában ismét megrongálták. Kölcsey Ferenc mellszobrát nem sokkal 1920 karácsonya előtt húzatták le kötéllel, talapzatát 1934-ben a református temetőbe szállították. Kiss Gedeon szatmári főkapitány, városi főjegyző 1903-ban felavatott mellszobrát 1919-ben döntötték le román katonák, később a bukaresti lőszergyár raktárába került, ahol feltehetően beöntötték – szerk.]

Kiss Gedeon szatmárnémeti szobra 1916-ban. Ledöntése után beöntötték  kepeslapok.files.wordpress.com

(folytatjuk)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.