Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Erdély kevésbé ismert kuriózumai (4.) – Sissi kútja

Erdély kevésbé ismert kuriózumai (4.) – Sissi kútja Kultúra

Híresen szép hely Románia legnagyobb vasúti viaduktja, a lóvészi Karakó-híd és környéke. A mesebeli táj azonban más meglepetéseket is tartogat. Ezek egyike a Sissi kútja.

Csíkszeredától alig egy macskaugrásnyira található Lóvész, a Karakó-híd színhelye. Vasúton és országúton egyaránt megközelíthető. Lóvész szétszórt hegyi településre ma már aszfaltozott út vezet, de aki a vonatot választja, annak sem kell csalódnia. A madéfalvi állomásról indulva ugyanaz a békés, zöld takaróval borított, nyír- és fenyőligetekkel díszített, dimbes-dombos táj fogadja, mint a négy keréken ide gurulókat. És ha már valaki leszállt a vonatról a karakói vasúti megállónál, és lefotózta a beton szivárványt a szemben álló domb tetejéről, vagy netán átsétált 264 méteres hátán, érdemes tovább mennie a viadukttól 3 km-re lévő Lóvészi-alagútig.

Még csak hegyet sem kell másznia, elég, ha elindul a vasúti talpfákon, mert a töltésen lévő ösvényt rég benőtte a gaz, amióta megritkultak a vonatjáratok. Ezekre viszont nem árt odafigyelni, hogy az ember idejében félreállhasson, ha netán erre kószál egy-egy lassan csoszogó szerelvény. Tudom, nem ildomos magát a vasutat turistaösvénnyé avatni, de más megoldás csak messze lent, a Nagy–Rákos-patak szűk, sáros völgyében kínálkozik, ahol még terepjáróval sem tanácsos elindulni a csak traktorok által járt, leromlott, fahúzató úton.

Ez kezdetben Lóvész Ré-nek nevezett tízesén keresztül jól járható, de utána csak szekér- és gyalogos útnak használható. A két út közül már csak azért is a sínek köze a jobbik változat, mert véges-végig kitűnő panorámában gyönyörködhetünk, míg lent a völgyben nincs kilátás semerre. A Karakó-viadukt és lóvészi (Livezi) vasútmegálló közötti táv kb. 2 km. Innen a Ladók-viaduktján keresztül még egy kilométer az alagút bejárata. A kis völgyhíd is, akárcsak a Karakó-híd, egy újjáépített változat. Eredeti, berobbantott, boltíves pillérei az új híd mellett fotózhatók a szakadék pereméről.

A híd után nemsokára a vasút mellé kanyarodik a Nagy-Rákos völgyéből kikapaszkodó és az előbb említett erdei út, amely egy szintbe kerül a vasúti töltéssel. Itt tovább maradni a sínek között nem lehet, annyira összeszűkül a hely, és különben is védőkorlátok vannak felállítva a magas támfalak tetején, hogy az alagutat ne lehessen oldalról megközelíteni. Ezért még a támfalak előtt letérünk a jobbra kanyarodó erdei útra, amely az Utusalj-tetőn keresztül Görbepatakába, Gyimesbe vezet. Az út kanyarjától bal felé teljes egészében látszik az ovális alagút szája, és a mellette lévő kisebb dombon egy sárga, nyolcszögű, romos őrház, amelyben a monarchia idején vasutasok, a Román Királyság idején és a kommunizmusban katonák tartózkodtak, éberen őrizve az alagút környékét.

Akkoriban tilos volt a területet megközelíteni, így a Sissi kútjáról és a mellette lévő Erzsébet-emlékműről is csak igen kevesen tudtak. Az 1996-ban századik évét betöltő, elaggott épület jobb sorsra lett volna érdemes, hiszen olasz építőinek még arra is volt gondjuk, hogy finom félköríves-girlandos díszítést varázsoljanak körbe a tetőzet alá, akár egy reneszánsz palota homlokzatára.

A ház alatt kanyarodik be a vasút mellé az alig csordogáló Rákos-patak, amelynek legbővízűbb forrása a Sissi kútja. Fölötte, a patak forrásvidékének félkörében, néhány fa takarásában csángó tanyaház és gazdasági épületek állnak. A nyári szálláson lévő állattartók szárazság idején innen hordják a vizet. A kútban édes forrásvíz buzog fel. Árkádos, félköríves foglalata a megye legrégibb és legszebb kútfoglalata, amely az eltelt 119 évet szó szerint a csodával határos módon vészelte át, miközben két világháború robogott el mellette, és zúzta össze a közelében lévő utusalji alagutat, amely a monarchia második leghosszabb vasúti alagútja volt a maga 1223 méterével. (Az első helyen a bodzafordulói szárnyvasútnak, a Keresztvár falu közelében lévő ún. Nyéni-alagút állt, amely a ma is Románia leghosszabb, 4369 méteres vasúti alagútja.)

A forrás fölé, a szürke hargitai andezitből álló kőfilagóriát a vasutat építő olasz kőfaragók emelték 1896-ban. S bár az Emimillio (?) nevet adták neki, mégis csak Sissinek szánták, mivel a császárné neve SZISZI formában ma is jól kivehető a hatszögű foglalat jobb oldalán. A kút árkádja fölötti Emimillió nevet egy sortűzzel kitörölték. A rongálás után csak az EMI… és a F… RÁS szótöredékek maradtak meg. A görbepataki csángók az olasz név elferdítésével, Emma kútjának nevezik a mívesen foglalt és gyönyörűen kiépített forrást, amely elődeink mérhetetlen természetszeretetéről, a víz, vagyis maga az élet tiszteletéről, megóvásáról árulkodik, amit nem kellett tanítani, mindenki tudta már gyerekkorában szüleitől, nagyszüleitől.

Zsigmond Enikő

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.