Kőrösi hagyatéka a tibeti orvoslásról

A Fábián Ernő Népfőiskola szervezésében került sor Galántha Judit Kőrösi Csoma Sándor és a tibeti gyógyászat rejtélyei című könyvének bemutatójára a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében. A jelenlévők az est folyamán nemcsak a kötetről, hanem az ősrégi, de sok szempontból meglepően korszerű gyógymódról is megtudhattak érdekességeket.

Az egybegyűlteket Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte, aki nyitóbeszédében a méltán híres nyelvtudós és Ázsia-kutató életművére tért ki. Csoma tibeti tartózkodása alatt elsajátította a nyelvet, megírta két legfontosabb munkáját, a tibeti-angol szótárt és a tibeti nyelvtant, de a mestereinek számító tudós lámáktól nemcsak azt kérte, hogy ismertessék meg vele a beszélt nyelvet, hanem azt is, hogy áruljanak el minél többet az ottani művészetről, irodalomról, vallásról, orvoslásról. Így születtek meg és maradtak fent az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyek a Bengáli Ázsiai Társaság kiadásában angol nyelven jelentek meg. Ezek egyikében, pontosabban a negyedik kötetben a most bemutatott könyv alapját képező eredeti szöveg olvasható, melynek Csoma nem szerzője, hanem megrendelője és fordítója.

Mivel a szerda esti rendezvényen a már több évtizede Kanadában élő Galántha Judit, aki nemcsak bejárta Kőrösi Csoma Sándor erdélyi, észak-indiai munkálkodásainak helyszíneit, hanem Tibetben és Kínában is megfordult, nem lehetett jelen, könyvét dr. Tatár Márta mutatta be az érdeklődőknek. A kötet két részre tagolható. A kiadvány első felében a szerző e sajátos gyógymóddal kapcsolatos tapasztalatait írja le, majd a kötet második részében az eredeti angol nyelvű szöveg reprintje és annak fordítása olvasható. A könyvhöz fűződő legfontosabb tudnivalók ismertetése után a doktornő néhány érdekességet is megosztott a napjainkban egyre inkább népszerű tibeti orvoslásról. Elmondta, hogy mindenféle betegséget három fő kiváltó okra vezetnek vissza: a bujaságra, a függőségre és a tudatlanságra. A gyógyító a kezelést megelőzően a betegnek 29 kötelező kérdést tesz fel, alaposan megvizsgálja, de még a bőre és a haja színét is feljegyzi. Mindezek alapján megismeri az illető személyt, felállítja a diagnózist és elkezdi a személyre szabott kezelést.

A terápiának négy fő eleme van: Az első az étkezés. Azt vallják, hogy a helytelen étkezés miatt nagyon sok minden kibillen, azaz megbetegedik, ezért egy megfelelő diétát javasolnak. A második elemként következnek a meditációk, a mantrák, a buddhista hitben való segítés. A harmadik elemként jönnek az egyénre szabott „gyógyszerek”, amit tapasz, tabletta vagy oldat formájában a kezelő állít össze. Ezekből több mint négyezer féle kombináció létezik, melyek négyszáz féle gyógynövényből és különböző nemes fémekből készülnek. Utolsó elemként pedig a fizikai beavatkozások következnek, például masszázs vagy az akupresszúra.

Az előadás végén a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent kötet megvásárlására is lehetőség adódott, aki nem volt jelen az eseményen és érdeklődik a téma iránt, az a városi könyvtárban is beszerezheti a kiadványt, melynek ára 25 lej. 

Fotó: Tasnádi Levente