Sorokba tördelt életek
Tudósok, néprajzosok, művészek, lelkészek, írók, költők, sportolók hagyták magukat k...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Gróf Zrínyi Miklós a Balatontól az Adriai-tengerig terjedő országnyi Zrínyi-birtokok tengerparti felének középpontjában, Ozaly várában látta meg a napvilágot 1620-ban, horvát gyökerű nemesi család sarjaként. Érdemeik elismeréseként Nagy Lajos király 1347-ben a Zágráb megyei Zrin várával adományozta meg őket. Az Árpádok korában Brebiri nevet viselő horvátországi ősök ekkor vették fel a Zrínyi nevet, amelyet tetteikkel örökre beírtak a magyar történelembe. Hírnevüket Szigetvár hőse, Zrínyi Miklós (1508–1566) is öregbítette, aki a költő dédapja volt.
A gráci, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumokban pallérozódott, magyarul, horvátul, olaszul, latinul anyanyelvi szinten beszélő, németül és törökül is értő ifjú, nyolc hónapos olaszországi tartózkodása során egészítette ki műveltségét. Innen tért haza nemzetségének székhelyére, Csáktornyára, ahol átvette családi örökségét, berendezkedett és neki fogott rendbe szedni hatalmas uradalmait. Ugyanakkor a családi hagyomány folytatójaként fegyveresen védte birtokait a török ellenében és kiverte őket a Muraközből.
Kivételes képességeinek és vitéz tetteinek köszönhetően hamar emelkedett a ranglétrán. IV. Ferdinánd osztrák császár és magyar király ugyanis alig 26 évesen Horvátország kapitányává, és 29 esztendős korában főkapitányává és horvát–szlavón bánná nevezte ki, miközben császári kamarássá és titkos tanácsossá tette.
A korabeli Európában egyedüli hadvezérként aratott a törökök fölött fölényes győzelmeket, és ért el látványos hadisikereket Légrádnál (1647), Kiskomáromnál és Kosztajnicánál (1651). Az 1663–64-es Habsburg–török háború téli hadjárata során pedig a magyar–horvát királyság katonai főparancsnokaként több dél-dunántúli várból verte ki őket. Ennek köszönhetően 240 km mélységben hatolt be az ellenséges területre, elfoglalta és felégette az eszéki Dráva-hidat, ily módon elvágván a török utánpótlást. Ekkor már I Lipót ült a császári és királyi trónon, aki 1664 tavaszán visszarendelte győztes hadvezérét a csatatérről, leváltotta a főparancsnokságról, és augusztusban Magyarországra nézve hátrányos békét kötött a törökökkel.
Zrínyi Miklós azonban nem adta fel régi álmát, és új terveket szőtt a magyar államiság újrateremtése érdekében. A késő őszi vadkanvadászaton bekövetkezett tragikus halála azonban megakadályozta ezek megvalósítását. Szellemi hagyatéka szépirodalmi és hadtudományi műveiben maradt az utókórra.