Dokumentumfilm készült Tina Turnerről
A Tina című mozi az énekes hat évtizedes munkásságát dolgozza fel, bemutatva az ének...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntésről (1940. augusztus 30.) és az azt követő „kis magyar világról”(1940–1944) tartott részletes elemzéseken alapuló, vetített képes előadást a közelmúltban Sárándi Tamás történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Az eseményre Az erdélyi magyarság 100 éve nevet viselő előadássorozat keretén belül került sor a Székely Nemzeti Múzeumban.
A szakember mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelenleg is érvényben lévő hivatalos román állásponttal ellentétben Bécsben nem diktátum, hanem döntés született, méghozzá Bukarest kérésére. Ezt megelőzően (1940. június 26-án) ugyanis a Szovjetunió ultimátumot intézett Romániához, amelyben a tőle 1918-ban elcsatolt Besszarábia átadását követelte, a román kormány pedig némi gondolkodási idő után kiürítette és visszaszolgáltatta. Ezt használta fel Magyarország precedensként a Romániával szemben fennálló területi követelései érvényesítése érdekében. Ennek első lépéseként a teljes magyar hadsereget, mintegy 550 ezer főt vonultatott fel a magyar-román határon, mellyel szemben az időközben mozgósított román hadsereg is felsorakozott.
A pattanásig feszült helyzetben Románia volt az, amely Erdély ügyében a tengelyhatalmakhoz fordult bíráskodás végett, Németország azonban a két felet közvetlen megegyezésre utasította. Így került sor augusztus 16-a és 24-e között Szörénytornyán (Turnu Severin) az újabb, de szintén eredménytelenül zárult magyar-román tárgyalásokra. A román kormány ugyanis csak Bihar és Szatmár megyét adta volna át, cserébe pedig a teljes erdélyi magyar lakosság kitelepítését kérte. Ezzel szemben a magyar kormány minél nagyobb területet szeretett volna visszakapni, és csupán ennek megtörténte után gondolkodott az esetleges lakosságcserében.
A magyar fél, miután meggyőződött, hogy a tárgyalások nem vezetnek az általa várt eredményre, augusztus 23-án hadiparancsba adta Románia augusztus 28-án történő megtámadását. Ez különben is egybevágott gróf Teleki Pál külügyminiszter elképzelésével, aki a területek önerőből való visszaszerzésének volt a híve, mert tudta: egy kedvező nagyhatalmi döntés túl nagy árat követel.
Németország, amikor tudomást szerzett a magyar hadiparancsról, augusztus 27-én mindkét felet Bécsbe rendelte, ahová azok a tengelyhatalmak közvetítésével folytatódó tárgyalások reményében érkeztek. Ehelyett azonban közölték velük, hogy a határkérdésben döntés született, melyet annak ismerete nélkül, amolyan zsákbamacskaként kell elfogadniuk.
Némi huzavona után ez meg is történt, és csak azután tekinthették meg az új határvonalat rögzítő térképet, amely értelmében a Trianonban elcsatolt 103.093 négyzetkilométerből 43.104 visszakerült Magyarországhoz. A II. bécsi döntést Németország, Olaszország, Magyarország és Románia külügyminiszterei írták alá, a magyar hadsereg pedig szeptember 5-én megkezdte bevonulását a visszaszállt területekre.
A történész számadatokkal igazolta a magyar államnak Észak-Erdély gazdasági felzárkóztatására irányuló erőfeszítéseit, melynek során a háborúba történő kényszerbelépésük (1941. június 27.) ellenére is hatalmas összeget, a költségvetés mintegy 68%-át fektették be ide.