Felhívás!

Kényszer szülte kiegyezés

Kényszer szülte kiegyezés Kultúra

A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Erdélyért Egyesület felkérésére tartott előadást a sokat vitatott 1867-es Habsburg-magyar kiegyezésről dr. Raffay Ernő történészprofesszor hétfő este a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A vendéget házigazdaként köszöntő sepsiszéki SZNT-elnök, Gazda Zoltán szavaiból kiderült, tudatos volt a szervezők témaválasztása, hiszen éppen 150 év telt el azóta.

Bevezetőjében Raffay rámutatott, a Német-Római Császárságnak nevezett Német Birodalom az 1648-as vesztfáliai béke értelmében több mint 330 kisebb-nagyobb, önálló államisággal rendelkező királyságból, fejedelemségből, hercegségből, őrgrófságból és városból állt. A napóleoni háborúk következtében azonban számuk 33-ra csökkent. A német területek francia befolyás alá kerülése viszont végérvényesen megteremtette egy erős német nemzetállam létrehozásának az igényét, de ugyanakkor egy újabb szembenállásra is okot adott. Eldöntésre várt ugyanis, hogy ez a porosz királyi trónt birtokló Hohenzollern-, vagy az osztrák császári koronát viselő Habsburg-dinasztia vezetésével valósul-e meg?

Az így kialakult versengés végül az 1866-os porosz–osztrák háború kirobbanásához vezetett, mely I. Ferenc József császár csúfos vereségével végződött. Az ily módon megroggyant Habsburg-birodalomnak pedig szövetségesre volt szüksége, melyet kancellárja és felesége tanácsára az uralkodó végül Magyarországban vélt megtalálni.

A szövetség megvalósítása Habsburg részről addig elképzelhetetlen engedmények megtételével járt, ami azonban a dinasztia fennmaradása és uralmának megőrzése érdekében elkerülhetetlen volt. Így történhetett meg, hogy alig 18 évvel a magyar szabadságharc leverése után az mégis győzedelmeskedett, és a birodalmon belül Magyarország önálló parlamenttel, kormánnyal, illetve hadsereggel rendelkező, Ausztriával egyenrangú állammá vált.

Az előadó határozott véleménye szerint ennek megvalósulása a nemzetközi helyzet ránk nézve kedvező alakulásának, valamint a változásokat kihasználni tudó és javunkra fordító politikusaink, elsősorban Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf bölcsességének köszönhető. Deák Ferenc nevéhez fűződik továbbá a szövetség nemzetközi elfogadáshoz szükséges jogi keret kidolgozása is, melyet olyan zseniálisan hajtott végre, hogy a világ jogászainak azóta is mintául szolgál egy-egy kényes államközi kérdés megoldásához.

A szabadgondolkodók kiegyezést követő térnyerésével, Magyarország Európa legliberálisabb állama lett, mely az idegen tőke és vállalkozók tömeges beáramlásához, végül pedig a kapitalizmus szárba szökkenését és fejlődését idézte elő. Az így kiépült ipar, kereskedelem és bankrendszer túlnyomó része viszont így érthető módon nem magyar, hanem idegen kézbe került. Mindezek pedig a látványos fejlődés mellett végül az államalkotó nemzetnek a fontos intézményekből történő fokozatos kiszorulásához vezettek. A birodalom dualistának is nevezett kettős kormányzása tehát végül kétarcúnak bizonyult, és a kétségtelen eredmények mellett újabb gondokkal terhelte a magyarságot – vonta le Raffay a végső következtetést.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.