Interjú Dan Bittmannal

Az idei Szent György Napok egyik nagyszínpadi fellépője a hazai rockzene egyik óriásának számító Holograf lesz. A ’70-es évek végén alakult zenekar elsőként koncertezett Nyugat-Európában, ahol angol nyelvű albumot is rögzítettek, ám az áttörés elmaradt. Itthon azonban népszerűségük töretlenül ívelt felfelé, lemezeiket százezrek vásárolták és koncertjeik látogatottsága is kiemelkedő. A megannyi slágert jegyző csapat frontemberével egyebek mellett sikerről, dalszerzésről, de az Eurovíziós Dalfesztiválról is beszélgettünk.

– A zenekar 1990-ben, Angliában rögzítette a World Full Of Lies című, angol nyelvű albumot, ám akkor nem sikerült meghódítani Nyugatot… Aztán 2017-ben, az I Need Your Love (a Dă-mi iubirea ta című dal angol változata – szerk.) dalt az International Songwriting Competition versenyen jelölték az USA-ban. Van-e esélyük a romániai zenekaroknak betörni a nyugati piacra?

– 2017-ben az I Need Your Love meg is nyerte az említett versenyt, Romeo Dediu gitáros, a dal szerzője pedig a nemzetközi zenei színtér legjobb producereivel dolgozhatott ennek köszönhetően. Úgy vélem, a román rockzenekarok nem kevés sikerrel koncerteznek külföldön, elég csak az európai fesztiválok fellépőinek listáit megnézni. Ha nemzetközi karriert szeretnél, az egyik alapfeltétel, hogy egy olyan országba költözz, ahol ez a műfaj népszerűbb, a televízió és a rádió többet játssza a rockzenét, mint itthon. Emellett persze ott van a nyelvi akadály is. Sokszor nagyon érződik rajtunk a román akcentus, és ez azonnal diszkvalifikál, amikor egy produkció külföldi sikere a tét. Következésképpen, gondold át, mit kívánsz, ha valóra szeretnéd váltani az álmod!

– A ’90-es évek második felében az együttes hard rockból lágyabb, slágeresebb rockzenére váltott. Mi volt a stílusváltás oka?

– Egyszerű a válasz: akkoriban Romániában hirtelen változott a közízlés, amiben komoly szerepe volt a rádióadóknak, és főként a producereknek, akik a saját „terméküket”, illetve az általuk támogatott zenekarokat tolták előtérbe. Választhattunk, hogy kevesebbet koncertezünk, kisebb nézőszámmal, vagy alkalmazkodunk a körülményekhez, és szélesebb hallgatótábort célzunk meg. Így jött létre az, amit 40 éve Holografként ismer a közönség.

– Hogyan születnek a Holograf-szerzemények, ki határozza meg a dalok irányvonalát?

– Senki nem határoz meg semmiféle irányvonalat. Mindenki hozza a saját dalait, amelyeket a többiek átengedik a „belső szűrőn”, hozzáteszik saját ötleteiket, így együtt csiszoljuk azokat, mígnem elnyerik végleges formájukat.

– Hogyan oszlanak meg a zenekar repertoárjában a különböző korszakok dalai? Mit hallhatunk a Szent György Napokon? A Banii vorbesc, illetve a többi korábbi, keményebb vonalú albumról is játszanak majd?

– Természetesen minden korszak dalaiból merítünk, kezdve a `80-as évektől, egészen a legfrissebb, Pierd înălțimea din ochii tăi című dalig.

– 1994-ben elsőként képviselte Romániát az Eurovíziós Dalfesztiválon, a zsűri által erősen alulértékelt (21. helyen végzett) Dincolo de nori című dallal. Hogyan emlékszik a 25 ével ezelőtti tapasztalatra?

– Dublinban (a `94-es fesztivál helyszíne – szerk.) szerették a dalt, amely azóta is a dalfesztivál minden idők listájának 40. helyén szerepel. A gond inkább a szürke zónával volt, ahonnan érkeztünk. Gyakorlatilag senki fiai voltunk, és ott, ahogy a politikában is, számít, hogy kié vagy, honnan jössz és ki a barátod. Ez ma is tetten érhető a fesztiválon az egyes országok számára adott pontszámokban.

– Idén visszalépett a dalfesztivál hazai selejtezőjéből. Miért?

– Naivitásomban egy olyan forgatókönyvet képzeltem el, amelyben a TVR (közszolgálati televízió, a dalfesztivál hazai műsugárzója – szerk.), kilépve a megszokott sémából, selejtező nélkül elküldi a fesztiválra azt a versenyzőt, aki huszonöt éve elsőként vett részt azon. Ez újdonság lett volna az Eurovízió történetében. A képi anyag a jelenlegi felvételek mellett a ’94-es klipből is mutatott volna be részleteket, de ez végül nem valósulhatott meg, így továbbléptem. Pedig úgy vélem, egy igazán egyedi történet lett volna…

– Hogy fér meg egymás mellett a szólókarrier és a Holograf?

– Igazából nem nevezném szólókarriernek az alkalmanként adódó közreműködéseket, amelyek jól megférnek egymás mellett a zenekarral, ahogy a Marius Bațu barátommal létrehozott unplugged projekt is.

– Figyelembe véve az utóbbi évtizedek zeneipari változásait, milyen esélyei vannak az érvényesülésre egy fiatal zenekarnak, összehasonlítva azzal az időszakkal, amikor az önök karrierje körvonalazódott?

– Elvileg óriási esélyei vannak, összehasonlítva azzal, ami nekünk állt rendelkezésre. Itt elsősorban a médiára és az internetre gondolok, a lehetőségre, hogy egy billentyűkattintással bekerülj a köztudatba. A rádiók, a televíziók és a mozgás szabadsága a feltörekvő előadók fő ütőkártyája. Nekünk mindebből semmi nem adatott meg annak idején, évente több száz koncertet kellett adnunk, hogy ismertté váljunk, úgyhogy sok sikert!

– Mikor várható új Holograf-album?

– Az biztos, hogy egyhamar nem. Igazából az albumkoncepció elavult, mindenki minél rövidebb, és egyre több dalt szeretne, az embereknek nincs már idejük a zene figyelmes végighallgatásra, az abban való elmélyülésre.