Felhívás!

Harag György, a rendezőmágus

Harag György, a rendezőmágus Kultúra

Minden idők egyik kiemelkedő magyar színházi rendezője, a földi létből idejekorán eltávozott Harag György (1925–1985) pályafutását bemutató életmű-kiállítás nyílt kedden délután a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előcsarnokában. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által 2020-ban meghirdetett Harag-emlékév rendezvénysorozatához kapcsolódó tárlat Háromszék központjába való érkezése a koronavírus-járvány miatt késett.

Az érdeklődőket elsőként köszöntő Vargha Fruzsina alpolgármester az esemény jelentőségét a halhatatlanok közé emelkedett, de a ma emberéhez még mindig megemészthető, értelmezhető és befogadható módon szólni képes rendező pályájának és alakjának a felidézésében jelölte meg. Annál is inkább, hogy a múltban és jelenben egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó színtársulat otthonául szolgáló Sepsiszentgyörgyön is rendezett.

A kiállítás képi és írott anyagát összeállító, valamint kötetbe szerkesztő Kovács Örs Levente, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének munkatársa rámutatott, hogy a Harag-életművet összegző munka kis híján két esztendőn át tartott, annak ellenére is, hogy a rendező felesége mellett több neves szakember vett részt benne. Nem volt azonban hiábavaló, hiszen a kiállítás mellett könyv és dokumentumfilm is született a magyar és román színházművészet kiemelkedő alakjáról.

„Harag György, „a rendezőmágus” személyisége és pályájának alakulása csodálatos módon példázza, hogy a teljesítményük révén valóban kimagasló alkotók szétfeszítik a mozgásterüket szűkítő korlátokat, amelyek közé kényszerítették őket. Munkássága korunk lenyomataként örökítette meg forrongó világunkat” – fogalmazott a tárlat itteni megvalósulásában közreműködő sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész.

A Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László rendező sajnálatát fejezte ki, hogy személyesen nem ismerhette a nagy elődöt, akit ennek ellenére egyik fontos mesterének tart. Az erdélyi magyar színház tekintetében számára rendezőként mindig valahol a magasban lebegett, hiszen a kultúrát szolgálta nagy hozzáértéssel és bátorsággal egy, a mostanihoz hasonló kultúraellenes korban. Tette ezt oly módon, hogy az embert helyezte a középpontba, és az általa elmesélt történetekben a hétköznapi kapcsolatok „monumentálissá” növekedtek. Egy örökösen nyugtalan, kereső lélek testesült meg benne.

Harag György felesége, Ilona rámutatott, hogy az utolsó pillanatokig mellette kitartó társát művészként és férjként egyaránt nagyra értékelte. Egy csodálatos ember volt, akire évtizedek távlatából is nagy szeretettel emlékezik. Ennek köszönhető, hogy még éltében elkezdte gyűjteni a róla szóló gazdag anyagot, és ezt a megőrzés és példaállítás szándékával hagyja az utókorra.

A felszólalók sorát záró Nemes Levente színművésztől megtudhattuk, hogy Haraghoz 1963–1972 között Marosvásárhelyen munkatársi viszony fűzte. Így tanúja és részese volt a rendezői megújulás érdekében folytatott küzdelmének, amely Nagy István Özönvíz előtt címet viselő darabjának a színpadra álmodásával teljesedett ki 1970-ben.

A tárhat három héten át tekinthető meg.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.