AJÁNLÓ
Az alábbi kulturális jellegű háromszéki eseményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A meghívott előadókat, táborozó művészeket és érdeklődőket Székely Géza, az alkotótábor művészeti vezetője köszöntötte, hangsúlyozva, a Csángó reflexiók című, korábban bemutatott kiállítás kapcsán döntöttek úgy, hogy az érdeklődőknek meghívottjaik segítségével betekintést nyújtanak a csángó kultúrába. A folytatásban öt előadást, egy élménybeszámolót és csángó népdalokat hallgathattak a jelenlévők.
Borbáth Erzsébet tanár, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola alapító igazgatója az igazgatósága ideje alatt működtetett csángó osztályok jelentőségéről szólt. A külsőrekecsini születésű, Torján élő és tanító képzőművész, a bevallása szerint „igazi csángó” Csillag Mónika a csángó osztályba vezető út viszontagságaira emlékezett. „Édesanyámék nem akartak továbbtanítani, mondván, »lány vagy, oda csak a fiúk mennek«. Erre titokban jártam egyik, magyarul beszélő unokatestvéremhez, aki lelkemre kötötte, hogy tanuljam meg a Zengő ábécét, majd megtanított írni, hiszen diktálás is szerepelt a vizsgán”, idézte fel a kezdeteket, majd csángó népdalokat adott elő.
Benő Attila, a kolozsvári BBTE nyelvészprofesszora a csángó nyelvjárásban fellelhető értékekről és az ahhoz való viszonyulásról beszélt. „Ellentmondásos a köznyelvet beszélők nyelvjárási beszélőkhöz való viszonyulása. Egyrészt az iskolában azt tanítják, hogy szeretni kell a nyelvjárásokat, hiszen ezek értékeket, régi nyelvállapotokat őriznek. A mesék, balladák, közmondások, szólások mind a nyelvjárások nyelvezetében fogantak. Ám amikor magyarországi és felvidéki tizenéveseket kérdeztek arról, hogyan vélekednek a nyelvjárásokról, kiderült, hogy leértékelik azokat.” Hozzátette, a csángó nyelvjárást két irányból, a románok és a magyarok is leértékelik, lenézik. Hangsúlyozta a nyelvi tolerancia fontosságát, hiszen amikor egy nyelvjárást lenézünk, akkor a beszélőjét nézzük le, mert a nyelvjárás egy szimbólum, ami embereket képvisel.
Gazda József író a csángó kultúrával és nyelvvel való kollektivizálás előtti találkozásáról szólt. „1960-ban, a lészpedi búcsúban éltem meg a csángósággal, a nyelvükkel való találkozást. Számomra ez azt jelentette, mintha 200–300 évvel a múltba visszamentem volna, és hallgatnám, hogyan beszéltek magyarul az 1700-as években”. Vargha Fruzsina művészettörténész a csángó táncokról és zenéről szólva kiemelte, meglátásában a tánc és a zene nyelve toleránsabb a beszélt nyelvnél.
Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a moldvai nyelvjárásban rejlő különleges értékeket emelte ki. „Vannak olyan magyar nyelvű közösségeink, ahol középkorias nyelvváltozatot beszélnek, a déli csángók a 15–16. századi nyelvváltozatot, mások a 18. század közepének székelyföldi nyelvváltozatát tudják beszélni.” A folytatásban Jánó Kinga moldvai és csángó népdalokat énekelt, majd a jelenlévők Székely Géza és Taierling Péter Ferenc dokumentumfilmjét tekintették meg.