Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Eltáncolják a Tragédiát

Eltáncolják a Tragédiát Kultúra

Madách Imre Az ember tragédiája című műve nyomán új bemutatóra készül a Háromszék Táncegyüttes. A Tragédia című táncszínházi előadás rendező-koreográfusa Könczei Árpád. Bemutató előadás november 30-án 19 órától tekinthető meg a Háromszék Táncstúdióban.

Hirdetés
Hirdetés

„Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách-szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene–tánc–mozdulat–látvány–film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Luciferi rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?” – tette fel a kérdést elsősorban saját magának Könczei Árpád rendező, majd így folytatja: „Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik:

tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, szóma nevű kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: »Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra«. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről? Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. A falanszter, az űr, az eszkimó-jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc–színházi–drámában használunk: »Erősebb lett az ember, mint az Isten« (Fáraó); »Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza« (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válaszgondolata:

»Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.« Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: »Egyenlőség, testvériség, szabadság!« Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.”
A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánja, árulta el a rendező. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi–nő-kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszterlétről tesz fel kérdéseket, amelyekre megpróbál válaszokat is keresni.

A darabot jövő szerdán, november 30-án mutatják be, további előadások december 5-én, 6-án és 7-én lesznek 19 órától a Háromszék Táncstúdióban. Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott.

Jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők. Az iroda hétfőn és szerdán 8–16 óra között, kedden és csütörtökön 8–18 óra között és pénteken 8-15 óra között tart nyitva, valamint előadások előtt egy órával.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük