Felhívás!

Bölöni Domokos aranypálcája

Bölöni Domokos aranypálcája Kultúra

Közismert, ugye, a jó papról szóló népi vélekedés, de ezúttal a jó szerkesztőre terelném a szót, éspedig az idén 75. életévét betöltő Bölöni Domokosra. A rövidpróza, a novella, a karcolat és a humoreszk művelője közel ötven éve van jelen a pályán, első kötete (Hullámok boldogsága) 1980-ban jelent meg a rangos Forrás könyvsorozatban.

Az írásnak elkötelezettek közül csak keveseknek adatott meg a rendszerváltás előtti időkben, hogy lap- vagy folyóiratszerkesztői állást kapjanak, így Bölöni is tanárként dolgozott Korondon, de már ekkor kitűnt mint jó szerkesztő. Rendszeresen „szerkesztett” ugyanis tartalmas író–olvasó-találkozókat Hargita megyei, illetve onnan származó alkotók részvételével, s ugyancsak „szerkesztett” jeles meghívottakkal – míg a földi párt- és állami hatalmasságok hagyták – Erdély-szerte figyelmet keltő humorfesztiválokat. Írói pályájának éppen erre, a Sóvidékhez köthető szakaszára utalóan mutatta be hősét a kiváló parodista, Zágoni Attila. Szellemesen írta Bölöniről, hogy „novelláinak témáját többnyire az árcsói borvízforrásból meríti, s otthon ereszti fel higított csapvízzel. Műhelytitokban teszi, és közben várja, hogy az illetékes hargitai múzsa tarkón legyintse.”

Bölöni Domokos aztán 1990-től ténylegesen is szerkesztőként dolgozhatott, egészen nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi Népújságnál. Egyúttal a helyi irodalmi élet egyik szervezője lett, lapszerkesztőként pedig különös figyelmet fordított a „komoly vidámság” műfajait művelő tollforgatók írásainak közlésére. Ezen közlemények az évek során megjelent lapszámok hétvégi mellékleteiben kaptak helyet, de tudjuk, a jó szerkesztő sohasem tétlenkedik: a java írásokból egy kisebb kötetre valót kiemelt, s ezt a merítést kötetbe gyűjtve az idei év őszén a marosvásárhelyi Juventus Kiadónál Aranypálca címmel megjelentette, hogy szolgáljon úgymond derűt hozó szórakozásként a mai olvasó számára is.

A szerzők között találni néhányat, akik kötettel rendelkeznek, de többségük olyan értelmiségi, aki alkalomszerűen fogott tollat, hogy az élet derűs vagy éppen nevetséges oldalát jól megragadva szerezzen élményt az olvasónak.

Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. november 29., 9:38
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Az Aranypálca szükséges a napi göröngyök fölé emelkedéshez. Az életből merített humorával optimizmusra hangolja a lelket. Kiss Hajnal