Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány éves számadása

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány éves számadása Kultúra

A három éve megalakult Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre. Terveit a nehezebb körülmények között is maradéktalanul teljesítette. A részletekről Kelemen László, az Alapítvány elnöke számol be.

„Úgy tűnik, a pandémia visszaszorult, de a háború árnyéka továbbra is ránk vetül, s az infláció is megnehezíti a hétköznapokat. E körülmények között indult el az Erdélyi Hagyományok Háza a hosszú úton, de töretlenül fejlődik. Tisztában vagyok azzal, hogy egy szervezet felépítése hosszabb folyamat, de a maga természetes módján kell, hogy létrejöjjön. Lehet ugyan keményebb ráhatással élni, viszont ez nem vezethet jóra. Nagyon sok programot szervezünk Erdélyben, munkánkra már a szélesebb közönség is felfigyelt.

Erdélyben nem mi voltunk az úttörők, a hagyományőrzésnek ebben az országrészben igen gazdag története van, ami még a kommunista időszakra is visszanyúlik. 1990 után sorra alakultak a hagyományőrző, megújító szervezetek. Hosszasan lehetne sorolni a kezdeményezőket, de elég, ha Kallós Zoltán nevét, s a Kallós Alapítvány három évtizedes munkáját említem.

Az Erdélyi Hagyományok Házának ebben a jól működő rendszerben kellett megtalálnia a helyét, s büszkén mondhatom, sikeresen.  Gyümölcsöző együttműködések alakultak ki stratégiai civil szervezetekkel, mintegy tizenkettővel dolgozunk együtt, Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. A választék is igen színes, a napi apró munkáktól, a gyerekekkel való foglalkozásoktól, a nagy tömegeket vonzó koncertekig szerepelnek programok a palettán. Különösen emlékezetes volt a nagycsütörtöki koncertsorozat, amikor – az ökumené jegyében – a Csíksomlyói Kegytemplomban, valamint a marosvásárhelyi Vártemplomban és a kolozsvári Magyar utcai evangélikus templomban szerveztünk hangversenyeket.

A hagyományos székelyudvarhelyi Erdélyi Táncháztalálkozó idén is több ezer embert mozgatott meg, s számunkra a legfontosabb programnak számít Erdélyben. A Mikházi szabadegyetemmel is hagyományt teremtettünk, s az elért eredmények tükrében idén is tervezzük. Igen, Mikháza a magyar kultúrtörténet legendás helye, s ezt a legendát mi éltetni kívánjuk.

A sarkalatos programok mellett a kisebb, de számunkra különösen kedves közösségépítő szervezésekre is felhívom a figyelmet. Még a pandémia alatt kezdték szervezni a csíkszeredai munkatársaink az online Népdalkalákát, s a sikerek nyomán idén Mezőbergenyében is találkoznak a kis közösségek. A Kacagókaláka egy kolozsvári kezdeményezés nyomán született, a lányok-asszonyok, mint régen a fonóban összegyűlnek, kézimunkáznak énekszó mellett, s a mese sem maradhat el.

A hagyományok ápolása mellett az identitás megőrzést is fontos feladatunknak tekintjük; a népszámlálás nyugtalanító adatai különösen fontossá teszik számunkra ezt a munkát.”

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás