Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

Az elfeledett szobrászművész

Az elfeledett szobrászművész Kultúra

Kevesen hallottak róla, és talán még kevesebben tudják, hogy a szakmai körökben ismert és elismert, neves szobrászművész, Lőte Éva innen, Illyefalváról származik, ezért is használta egy életen keresztül az Illyefalvi Lőte Éva nevet. Jelentős alkotóként, neves művészként – dacára annak, hogy Erdély fővárosában, Kolozsváron született, és szülővárosát is nagyon szerette – ezzel a névválasztással, névhasználattal mindig is hangsúlyozni kívánta erős érzelmi kötődését Háromszékhez.

Lőte Éva Kolozsváron született 1906. december 30-án. Hatan voltak testvérek, László, Ilona, Réka, Laura, Viola és Éva. Édesapjuk, dr. Lőte József a kolozsvári, majd a szegedi és a budapesti egyetemeken általános kórtant tanított, ezzel egy időben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem rektora is volt.

Éva apaági nagyszülei, Lőte József és Dósa Eszter illyefalvi születésűek voltak, ezért aztán sokszor töltötte a vakációit Illyefalván, a nagyszülőknél és azok rokonainál. Nagyon megszerette a falut, ahonnan sok szép emléke maradt. Fiatalon kitűnt tehetségével. Ezt bizonyítja, hogy már 1928-ban ösztöndíjat kap Szeged város tanácsától, amint azt a Délmagyarország című napilapból megtudjuk: „Ösztöndíjat kap a várostól egy fiatal szegedi szobrásznő. A város tanácsa a kulturszenátor javaslatára elhatározta, hogy a jövő év januárjától kezdve egy évig havi százhúsz pengő tanulmányi ösztöndíjat ad Lőthe Éva szobrásznőnek, Lőthe egyetemi tanár ígéretes tehetségű leányának, aki munkáival művészi körökben máris nagy feltűnést keltett. Lőthe Éva a város ösztöndíjának felhasználásával külföldön kívánja befejezni tanulmányait.” (Délmagyarország, 1928. febr.10.)

Képzőművészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolában, Orbán Antal és Lux Elek mesterek keze alatt végezte. Tehetségét igazolja, hogy részt vehetett az 1937-es Párizsi Nemzetközi Kiállításon, ahol aranyéremmel tüntették ki, majd az 1939-es New York-i Nemzetközi Kiállításon, ahol elnyerte a kiállítás diplomáját. Szobrászművészként a magyar vallási és nemzeti témák, értékek alkotójaként vált ismertté és elismertté. A Magyarországon készült jelentősebb alkotásai közül megemlítünk néhányat, amelyeket képekkel is szemléltünk. Ilyen például a I. világháborús hősi emlékmű a rákoskeresztúri új köztemetőben, amelynek kőkoporsóján az alábbi felirat olvasható: „A MAGYAR HAZA SZENT HATÁRÁNAK VÉDELMÉBEN HŐSI HALÁLT HALT ÉS IDEGEN FÖLDBEN PORLADÓ KATONÁINK EMLÉKÉNEK 1914–1918 1941” – a koporsó tetejénél álló téglaoszlopon három alak látható: két angyal egy halott katonával repül a mennyország felé.

Másik jelentős alkotása a szegedi Hősök kapujánál elhelyezett két kétszeres életnagyságú katona szobra. A harcba induló és a harcban elesett, halott katona szobra. Itt megjegyezném, hogy kiváltságnak számított az, hogy Aba Novák Vilmos, a kapu freskóinak megfestésére felkért művész éppen őt, Lőte Évát jelölte ki a szobrok elkészítésére.

Aba Novák akkor már világhírű, nagyon tekintélyes festő volt, a művészettörténészek szerint a 20. század legnagyobb magyar festője, aki 1936-ban elnyerte a Párizsi Világkiállítás Grand Prix díját, és 1940-ben a III. Velencei Biennále Nagydíját. Amikor Picasso, aki a világkiállítás képzőművészeti zsűrijének tagja volt, meglátta Aba Novák pannóit, így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” Nos, ez a barbár zseni Lőte Évát tartotta a legalkalmasabb szobrászművésznek arra, hogy vele együtt dolgozzon.

Még azt is hozzátenném, hogy Aba Novák pesti festő létére szerelmese volt a Székelyföldnek, sok képet festett Zsögödön, és jó barátságot ápolt a csíkszeredai festővel, Nagy Imrével. Persze az első tervek szerint nem volt szó a Hősök kapujáról, hanem szobrot állítottak volna a Dugonics téren. Erre írtak ki pályázatot, melyet Lőte Éva nyert meg. Bár maga a Dugonics térre tervezett szobor nem valósult meg, a helyette építendő Hősök kapujának terveibe beillesztették a már megtervezett két katonaszobrot, amelyek az Aradi vértanúk tere felől láthatók.

Lőte Éva máskor is dolgozott egy csapatban Aba Novákkal, például a budapesti városmajori Jézus szíve plébániatemplom díszítésénél, amely több szakaszban épült, és az építészeti elemekhez társult más művészeti (ún. társművészeti) alkotásokkal együtt a 20. századi magyar egyházművészet kiemelkedő alkotása; méltán nyilvánították műemlékké. Itt a Vianney Szent János vörösmárványból faragott domborműve Éva munkája, és a hasonló anyagból készült oltárasztalon áll. A figurát eredetileg egy-egy feliratos tábla fogta közre, de ezek később egy bombatámadás során megsérültek, és jelenleg a Városmajor utca 54. szám alatti ház udvarán falba építve várják, hogy kiegészítve visszaépítsék őket eredeti helyükre.

De nézzük tovább Lőte Éva szobrait, aki több alkotásával is tisztelgett Erdély és a székelység nagyjai előtt. Például gróf Mikó Imre, „Erdély Széchenyije” előtt, aki latba vetette politikai befolyását, és jelentős pénzadományokkal támogatta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium létrehozását. A szegedi Dom téren látható, gróf Mikó Imre domborműves portréjával készült emléktáblán egy címerpajzson támaszkodó két női akt látható. Felirata: GRÓF MIKÓ IMRE 1805–1876 ERDÉLY NAGY FIA, TÖRTÉNET-ÍRÓ. ERDÉLYI MÚZEUM MEGALAPÍTÓJA. Az alkotást 1930. október 25-én helyezték el a szegedi emlékcsarnok keleti szárnyán.

De ugyancsak Lőte Éve munkáját dicséri Rimanóczy Béla (1873–1934), Debrecen királyi város Világítási és Vízmű Vállalatának igazgatója síremléke is, amelyik egyetlen debreceni alkotása. A nagy elődök előtt tiszteleg azzal a bronzplakettel is, amelyet 1942-ben készített Bory Jenővel (1879–1959) közösen Ybl Miklós, a neves építész, a budapesti Operaház és a Szent István-bazilika építőjének emlékére. Ez az alkotás a háborúban megsérült, és csak helyreállítása után, 1964-ben avatták fel Székesfehérváron.

Jelentősek vallásművészeti alkotásai is. Itt megemlíthetjük az 1938-as Keresztút domborműsorozatot a budapesti Pasaréti téri Páduai Szent Antal-plébániatemplomban. (A második képen a két utolsó, 11. és 12. stáció Jézus keresztre feszítése.)

Lőte Évának jelentős, nem vallási tárgyú, világi, úgynevezett profán munkái is vannak. Ide sorolhatjuk az 1937-ben készült Egészséges férfi és nő című alkotást, amely a Központi Rendelőintézet (korábban OTI) homlokzatát díszíti Szegeden, egyedüli art deco alkotásként Szeged városában, vagy a csodálatos, 1938-ban készült Anyaságot, amely a budapesti Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Visegrádi utcai rendelőjének földszinti előcsarnokában állt. Sajnos lebontották. Említésre méltó még Matyó madonna című, 1942-ben készült alkotása.

A II. világháború után, 1946-ban Lőte Éva és férje, a temesszlatinai Brinzey György, aki vezérkari őrnagyként szolgált Horthy hadseregében, kénytelenek elmenekülni az országból. Emigrációjuk végső állomása Venezuela fővárosa, Caracas lesz. Egy idő után Éva ott is folytatta művészi tevékenységét1966. október 25-én bekövetkezett haláláig, Venezuela legjelentősebb szobrászai között tartják számon. Több éven keresztül volt meghívottja a caracasi Galería de Arte Nacional-nak (magyarul Nemzeti Művészeti Galéria). Egyik ottani méltatója, a szigorú kritikus Pedro Briceno a következőket írta Róla: „Lőte Éva elsőrangú szakmai tudással és intuícióval rendelkezett, portréinak készítésével nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, illetve a lovainak archaikus atmoszférája igazolja, hogy nagy alkotó volt”.

Amint azt már említettem, Éva 1966-ban halt meg egy évnyi kegyetlen szenvedés után, azbesztes tüdőrákban. Az azbeszt, illetve az általa okozott mezotelióma lassú gyilkos. Az átlagos lappangási idő 35–40 év. Férje, Brinzey György 1968-ban követte őt. Közös sírjuk egy caracasi temetőben található, jó lenne felkeresni a sírjukat, bár egy fényképet készíteni róla.

Nagyon szerettem volna valakivel Lőte Éváról beszélgetni, rokonával, egykori ismerősével, amiért többször is kimentem Illyefalvára, ahol távoli rokonai még élnek. Sajnos, útjaim eredménytelennek bizonyultak. Senki nem ismerte, még csak nem is hallott róla, a nemzetközi hírű szobrásznőről. Távoli rokonai még azt sem tudták, létezett egy Lőte Éva nevű rokonuk. Illyefalván egyetlen ember tudott Éva létezéséről, Gáspár Babos Etele, az illyefalvi református lelkipásztor, aki foglalkozik és kutatja a falu lakóinak családfáját, és akitől néhány értékes információt kaptam, amelyet ezúton is köszönök neki.

A helyzetet, mármint azt, hogy még Illyefalván sem tudnak Lőte Éváról, szomorúnak és tarthatatlannak vélem, ezért határoztam el, hogy megírom ezt a cikket. Kötelességemnek éreztem, hogy felhívjam az illyefalvaiak, a háromszékiek, a kolozsváriak, de egyáltalán a székelyek, magyarok figyelmét arra, hogy élt közöttünk egy nagyon tehetséges asszony, aki sokat tett a magyarságért, értünk, és akit nem szabad elfelejtenünk.

Dranik Ferenc

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások