Ajánlatok hasznos időtöltésre

Néptánc a Vigadóban

A Vigadó Művelődési Ház szervezésében, 2023. január 15-én (vasárnap), 19 órától, a Perkő Néptáncegyüttes – Szent Anna legendája című néptáncelőadását tekinthetik meg az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermében.

És e szép-regényes tó alakulásáról ne élne-e rege a nép száján? Oh igen, mert a székely nép nagy költői érzettel bír, s mint ázsiai eredetű nép, szeret minden eszmekörén túlhatóra titokteljes mythoszi színezetet ölteni, szereti a szép és nevezetes helyeket a költőiség virágaival felfüzérezni. Megvan azért a Szent Anna-tónak is mint szent helynek a maga hitregéje, amelyet színpadra visz a Perkő Néptáncegyüttes.

Az előadást Horváth Tas rendezte. Rendezőasszisztens: Gere Gabriella, Gere Csaba és Marthi Jenő. Közreműködik a Finom zenekar. Jegyár: 20 lej.

Kiállítás Kovásznán

Január 17-én, kedden 17 órakor a kovásznai Kádár László Képtárban kerül sor a Bede Amál írónő és Berde Amál festőművész pályaképe című kiállítás megnyitójára. Megnyitóbeszédet mond: Gazda József irodalom- és műkritikus. A kiállítás kurátora: Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője.

Dóczyné Berde Amál (1886-1976) festőművész, művészeti és néprajzi író tanulmányait Nagyenyeden kezdte, a tanítóképzőt 1906-ban Kolozsvárt végezte. 1910-ben Dóczy Ferenc fizika tanárral lépett házasságra. Művészeti tanulmányokat folytatott Münchenben és nagybányai művésztelepen, ahol Thorma János és Réti István volt a mestere, majd Kolozsvárt (1913–18); közben rajztanár. Több nyugat-európai utazás után 1930-ban Kolozsvárt telepedett le.

A laborfalvi Berde család tagjai évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde lányok gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem.

A tárlat Gergely Erzsébet a Házsongárd Alapítvány igazgatója kitartó gondoskodása nyomán született meg. A kiállítás támogatói: Erdélyi Református Egyházkerület, Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, Sapientia EMT Filmművészeti Szak, Székely Nemzeti Múzeum, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, illetve a Tőkés és Berde család.

A kiállítás grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus.

Kevesen gondolnak arra, hogy a művészetek tudomány műveléséhez mennyire szükséges a biztos létalap is. Kató Béla főtiszteletű püspök kiemelte annak az 1629-ben minden felekezetre kiterjesztő Bethlen Gábor-féle nemeslevélnek a jelentőségét, amely lehetővé tette, nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns (lutheránus, református, unitárius) lelkipásztorok fiú- és lányutódait.

„A lelkipásztor az ordináció révén korábban is a nemesség közé számláltatott és privilégiumai kiterjedtek családjára is.”

Bethlen intézkedése példátlan volt a korabeli Európában, hiszen – ahogy Tonk Sándor fogalmaz – egy latens értelmiségi réteget tett a rendi jogosultságok birtokosává. Közülük került ki a kollégiumok diákságának közel harmada, nagyban emelve ezzel az oktatás színvonalát. A nagy fejedelem nemeslevele az erdélyi művelődéstörténet egyik meghatározó elemévé tette a református értelmiségi dinasztiát. Ezek a dinasztiák túlnőtték az egyház határait, a lelkipásztor édesapa fia gyakran orvos, történész vagy matematikus lett.

A laborfalvi Berde család, egy ilyen dinasztia tagjai, évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde lányok gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem, ugyanakkor viszont a kijelölt úton való megtorpanás istenkísértés.

A két alkotó jelentőségéről ízelítőnek talán elég, ha azt említjük meg, hogy Szabó Magda ezt írja Berde Máriáról, a Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús írónőről: „Aki úgy tud írni, mint egy magyar Burns, ne szidja Seherezádét, mert ráhagyta mesemondó képességét.”

Berde Amál „gyönyörű színérző tehetségét” Thorma János, legkedvesebb mestere, így figyelmeztette: „Vigyázzon is jól ezen különösen nagy adományára a természetnek, mert mindent megtanulhat a festő, de ezt az egyet nem igen lehet tanulással elsajátítani senkinek, aki nem született ezzel.”

A kiállítás két különleges művész, egy író és egy festő testvérpár R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja, okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével, az „isteni ingyen kegyelem ajándékát” a tehetséget hivatott bemutatni.

A tárlat Gergely Erzsébet a Házsongárd Alapítvány elnökének kitartó gondoskodása nyomán született meg, de nem jöhetett volna létre az alábbi intézmények támogatása, együttműködése nélkül: Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Filmművészeti Szak, Székely Nemzeti Múzeum, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Külön köszönettel tartozunk a Tőkés és Berde családnak, a leszármazottaknak, akiknek mind a debreceni, mind a zalaegreszegi, mind az udvarhelyi ágon segítették a kiállítás létrejöttét.

Tortoma Önképzőkör (537.)

Január 17-én, kedden 19 órától, a baróti Művelődési Ház Bodosi Dániel-termében, a magyar kultúra napja alkalmából, A mindenség működik tovább címmel beszélgetésre kerül sor Fekete Vince József Attila-díjas költővel (Kézdivásárhely). Beszélgetőtárs: Benedek-Huszár János. A találkozó keretében a meghívott bemutatja a közelmúltban megjelent, Halálgyakorlatok című verseskötetét. Házigazda: Demeter Zoltán művelődésszervező.

Kamarazene-koncert

Az Árkosi Kulturális Központ és a Plugor Sándor Művészeti Líceum magánének szakos tanárai nagyszabású koncertsorozatot indítanak az ének történetének bemutatására, amely átível a kezdetektől napjainkig, az opera- és a dalirodalom állomásain és az ünnepekhez kötött énekes repertoáron. A koncertsorozatok kapcsán preklasszikus, klasszikus, romantikus, verista, nemzeti iskolák operaáriáit, operettet, musicalt, klasszikus, romantikus, nemzeti iskolák dalait hallhatja a közönség, sőt, a többszólamúság, az énekegyüttesek, kórusok műveiből is ízelítőt kaphat. A koncertsorozat ötletgazdája és művészeti vezetője: Sebestyén-Lázár Enikő.

Január 18-án, szerdán 19 órától az Árkosi Kulturális Központ koncerttermében lesz hallható a sorozat negyedik koncertje: Az olasz opera, ének és zongorakoncert.

Előadók a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai: Sebestyén-Lázár Enikő – szoprán, Babos Margit – szoprán, Opra Kitti Fruzsina – szoprán, Oláh-Badi Alpár – tenor és Ambrus Sándor – zongora. Zongorakíséret: Kőmíves-Bokor Zsuzsa, Imreh Klaudia, Ambrus Sándor és Opra Balázs. Műsoron: Gioacchino Rossini, Gaetano Donizetti, Johannes Brahms, Giacomo Puccini és Giuseppe Verdi művei.

A helyek száma korlátozott, jegyeket előre is meg lehet vásárolni a központ székhelyén, Olt utca 6. szám alatt, naponta 9–15 óra között (tel: 0267 373 651). Egy jegy ára 20 lej.