A széppróza napja Sepsiszentgyörgyön

A széppróza napja Sepsiszentgyörgyön Kultúra

A Magyar Írószövetség javaslatára idéntől Jókai Mór születésnapja (február 18.) egyben a magyar széppróza napja is Kárpát-medence-szerte. E nemes kezdeményezést támogatván, az Erdélyi Magyar Írók Ligája három erdélyi városban szervezett felolvasóestet.

A sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban három különböző nemzedékhez tartozó szerző: Bogdán László, Serestély Zalán és Vida Gábor írásaiba kóstolhatott bele a hallgatóság. Az írófejedelem születésnapjáról lévén szó, a házigazda szerepét betöltő Szonda Szabolcs bevezetésként Jókai életművéhez fűződő viszonyukról faggatta meghívottjait.

Bogdán László szerint Jókai az első magyar író, aki megteremtette a maga olvasóközönségét, és annyira otthon volt a tudományok, kísérletezések, utazások és felfedezések terén, és ezek eredményeit úgy meg tudta énekelni, hogy időnként Verne Gyulával (Jules Verne) is könnyedén összetéveszthető. Vida Gábor válaszából kiderült, középiskolás korában azért gyűlölte Jókait, mert regényei kötelező olvasmányok voltak. Jóval később kezdett megbarátkozni vele, mára pedig azt tartja, hogy aki a műveit nem olvasta, az ne akarjon magyar prózát írni, hiszen még a legkevésbé sikerültekben is találhatók gyöngyszemek.

Serestély Zalán őszintén bevallotta, hogy a Vida Gáboréval azonos okok miatt a középiskolában szintén ódzkodott Jókaitól, és csak egyetemistaként gyürkőzött neki a művei olvasásának. Éppen ezért úgy látja, a liciseknek túl korai még ezeket befogadni, mert ehhez bizonyos érettség és nyitottság szükségeltetik.

A továbbiakban a három szerző felolvasott megjelent köteteiből, miközben Szonda Szabolcs felvetésére a történetmondáshoz való viszonyulásukat is megfogalmazták. Így tudhattuk meg, hogy Bogdán számára ennek nincs jelentősége, Serestély Zalán nem hisz a kerek történetekben, ezért lebontja azokat, míg Vida Gábor szerint csak az létezik, amit egy történetből megírnak, elmesélnek

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.