Diákszínjátszók találkoznak Kovásznán
December 14-én, szombaton tartják a Juventus Színházi Fesztivál tizenkettedik kiadás...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Serdült Benke Éva legújabb, Gerinceltörésben című könyve a kommunista diktatúra ember- és léleknyomorító, erkölcs- és (ön)tudatromboló éveinek szörnyűségeit ismerteti. És teszi ezt megtörtént események dokumentumigényű felelevenítésén keresztül, majd rámutat a pusztulásra ítélt értékrend kialakulásának folyamatára is. Minderről kedd este szerezhettünk tudomást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A frissen megjelent kötet ismertetésére vállalkozó dr. Nagy Lajos nyugalmazott orvos, helytörténész a szerző bemutatásával indította kettőjük beszélgetését. Ennek során elmondta, hogy férje után a Serdült nevet is felvevő, laborfalvi gyökerekkel rendelkező Benke Éva Sepsiszentgyörgy szülötteként látta meg a napvilágot. Azt is hozzátette, hogy Marosvásárhelyen nőtt fel ugyan, és a tanárképző főiskola magyar–román szakát szintén ott végezte el, azonban eddig megjelent öt kötetében is jól kitapintható, erős szálakkal kötődik Háromszékhez. Annak ellenére is, hogy 1979-ben családjával együtt kitelepült Magyarországra. Előbb a Tolna megyei Bonyhádon, majd Pakson tanított magyar nyelvet és irodalmat, jelenleg pedig nyugdíjas tanárként él és alkot az atomenergia anyaországi központjában.
A Nagy doktor szerint műfajilag besorolhatatlan könyv első fejezetei a kommunizmus háromszéki áldozatairól szóló, dokumentumokkal kiegészített visszaemlékezéseket tartalmaznak. Ezeket elolvasva belekóstolhatunk azokba a borzalmakba, melyeket az első világháborút követő rendszerben sokan voltak kénytelenek elszenvedni. Egyetlen bűnük a származásuk, vagy az anyagi jólétükből állt. Akkor azonban ennyi is bőven elég volt ahhoz, hogy valakit családjával együtt munkatáborba hurcoljanak, és onnan már nem mindenki térhetett vissza. Később, a diktatúra bukását megelőző másfél évtizedben az ilyenfajta üldöztetések véget értek ugyan, azonban a lelki terror és egyre fokozódó szellemi nyomor, amely az utolsó időszakban fizikaiba is átcsapott, tízezreket kényszerített szülőföldjük elhagyására. Olyannyira, hogy még az életük kockáztatása árán is megkísérelték a határ átlépését egy emberibb élet reményében.
– A székely népet történelme folyamán annyi baj érte, hogy még az is csoda, hogy megvan, de ezek közül a legnagyobbak a kommunizmus dühöngésének ideje alatt szakadtak a nyakába. A falusi középosztály megsemmisítése ugyanis egyaránt veszélybe sodorta a fizikai, valamint nemzeti létét, és ezt a csapást még mindig nem tudta kiheverni – összegzett Nagy Lajos, erről a részről szólva.
A következőben a történelmi igazság és Erdély mai napig pusztulásra ítélt szellemi értékei ismertetése végett a szerző mélyen visszanyúlt a múltba. Az Apor család krónikájával kezdte, majd a marosvásárhelyi vártemplom ugyancsak történelmi ősökkel rendelkező egykori papja, Hagymássy, később Tolnai Lajos (1837–1902) regénybe illő alakjának és cselekedeteinek a felelevenítésével folytatta. A továbbiakban pedig többek között az is kiderült, hogy a neves román festőművész, Nicolae Grigorescu (1838–1907) leghíresebb modellje Dancs Mária, a háromszéki Kőrös (1904-től Csomakőrös) szülötte volt.
Az interjúkötetet ma 17 órától az uzoni Erdélyi Lajos Községi Könyvtárban, pénteken 18 órától Kézdivásárhelyen, a Gyűjtemények Házában mutatják be.