A képek ott vannak, csak meg kell örökíteni őket

Az olaszteleki falutalálkozón a helyi kultúrotthonban tekinthették meg az érdeklődök Tókos Csaba fotográfus Csodavilág című fotókiállítását, mely az első bemutatkozó alkalom volt a fiatal, feltörekvő, tehetséges helybéli fényképész számára.

Erdővidéken egy-egy esemény alkalmával nem ritka látvány az oldalán hatalmas objektívekkel, kezében ultramodern, drága fényképezőgéppel sétáló fiatal, ám igazán jól sikerült, kifejező erejű nyilvános fotókat annál kevesebbet látni. Legalábbis nem annyit, amennyi magától értetődő lenne a technikai ráfordítás láttán.

Tókos Csaba fotóiból azonban sokat szemrevételezhetünk, ha máshol nem, a Facebookon, ahol külön oldala van, a Tókos Csaba Photography oldal. Azontúl, hogy fotói technikailag tökéletesek, ami nem is csoda, hiszen beszélgetésünk alkalmával is egy professzionális szintű Nikon D610-es gépet tartott a kezében, képeit a téma megközelítésének egyedisége, az azokról sugárzó egyéni gondolkodás- és látásmód is vonzóvá teszi.

A fotózást öt évvel ezelőtt, 2014-ben elkezdő fényképész mottója a következő: „A képek ott vannak, csak meg kell őket örökíteni”.  Jelenlegi kiállításán, mint ő is bemutatta, portrékat, utazásai alkalmával készült fotókat, „álomszerű” képeket lehetett látni, közösségi oldalán, ha végignézünk viszont, észrevehetjük, hogy a portrék vannak többségben.

Kétségkívüli, hogy az a fényképész, aki portrékat készít, szereti az embereket. Tókos Csaba ezentúl azt is vallja, hogy különösen fontos számára az emberek őszintesége, mert így ő maga tudja megállapítani kihez milyen fotó illik.

„Megpróbáltam a fotózást, kitartottam mellette. Nagyon fontos dolog a kitartás” – mondja a hobbijáról, melyet folytatni szeretne az elkövetkezőkben, akár „másodállásban”is, ha csupán fotózásból nem tudna megélni. De próbálkozik mindennel, fotóstúdiót is berendezett otthonában, ahol beállított, ünnepélyes képeket készít, esküvőkre eljár fotózni, sporteseményekre, többek között Sepsiszentgyörgyre és Székelyudvarhelyre is, fotók nyomtatásával is foglalkozik. Úgy véli, a minőségi fotókra, fotózásra igény van manapság, s bár sokan fotóznak jó gépekkel, csak a legtürelmesebbeknek, legkitartóbbaknak sikerül felfejlődniük az elvárt szintre.

„A célt látom magam előtt s nem az akadályokat” – vallja magáról közösségi oldalán, s ez a gondolat pedig mintha fotóin is tükröződne, mert képein emberek, tájak, és események is úgy jelennek meg, hogy a szemlélődőben a célba érés, a jól végzett munka nyugodt érzetét, „csodavilágát” keltik. Nem kétséges, hogy látásmódjával, kitartásával a saját maga által kitűzött célt is eléri, bármilyen messze is legyen az.