Több pénzt az egészségügybe – ez a hosszú élet titka

Nyugat-Európában és Skandináviában többet költenek az egészségügyre, és tovább is élnek az emberek, míg Kelet-Közép-Európában és a balti államokban kevesebb pénz jut erre a célra, és a születéskor várható átlagéletkor is alacsonyabb. Az egészségügyi költségek uniós átlaga 9,9 százalék.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Erre az europapont.blog.hu is felhívta a figyelmet, összeállításunkban rájuk is támaszkodtunk. Az egészségügy tagállami hatáskör, ezért nagyon nehéz közös nevezőre hozni, vagy azonos szempontok alapján objektíven értékelni az egyes tagállamok teljesítményét.

A tagállami ráfordítás azt mutatja meg, hogy a teljes nemzeti bevétel mekkora hányada megy el egészségügyi kiadásokra. Ez az adat azonban nem csak az egészségügyi közkiadásokat, tehát az állami forrásokat takarja, hanem benne van az egyes emberek ilyen irányú költése is. A százalékos adat nem egy főre vetítve, hanem az egész GDP-re vonatkoztatva mutatja a ráfordításokat. Így fordulhat elő, hogy a legmagasabb uniós GDP-vel, de kevés lakossal rendelkező Luxembourg a lista végén van.

Mivel minden tagállamban más az egészségügy rendszer – függően attól például, hogy hány biztosítóval működik a modell, mekkora a magán- és közkiadások aránya, vagy milyen hajlandósággal mennek el az emberek egészségügyi szolgáltatókhoz –, nehéz meghatározni egy általánosságban is iránymutató célszámot az egészségügyi költések GDP-arányos nagyságára. Ezért azt sem lehet egyértelműen megmondani, mi lenne az ideális ráfordítás.

A trendeket vizsgálva mindenesetre elmondhatjuk, hogy az Eurostat adatai szerint a mostani adatszolgáltatás előtti öt évben Ciprus és Görögország kivételével mindenhol nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya – ahogy a legtöbb országban a GDP is nőtt, így láthatóan nőtt a szektor mérete. Az uniós szinten mért átlagos százalék – az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai alapján – egyébként teljesen egybevág a világátlaggal.

Bár az egészségügy menedzselése nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU támogatja, és segíti is a tagállamok ehhez kapcsolódó tevékenységét és együttműködését, emellett pedig a vonatkozó szabályokat is igyekszik mindinkább támogatóvá alakítani. A tagállamok jelentős uniós forrásokat fordítanak a szektor fejlesztésére a strukturális és beruházási alapokból, emellett az EU külön egészségügyi programot is működtet már évtizedek óta. Az aktuális, 2014-2020-ra szóló EU egészségügyi program pedig összesen közel 450 millió eurós, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető támogatással járul hozzá a tagállamok egészségügyi együttműködéséhez, és a terület fejlesztéséhez.

(index)