Szili Katalin: elsődleges cél a Kárpát-medence és a magyarság megerősödése

Az idei esztendő elsődleges célja az, hogy a Kárpát-medence magyarsága megerősödjön – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen szombaton megrendezett újévköszöntő ünnepségen mondott beszédet.

Szili Katalin kifejtette: a magyarság és a Kárpát-medence megerősödése a szomszédos államok számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség.

A székelyföldi autonómiatörekvések mellett a szórvány megvédése is fontos feladat, ezért minden magyar közösséget és embertársat segíteni kell. Ezt szolgálták a nemzetpolitika keretében az elmúlt nyolc évben meghozott intézkedések is – tette hozzá.

Szili Katalin szerint az idei első fél évben, amikor Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Bukarest politikai innovációval állhatna elő, hiszen ha valóban európai, akkor elismerhetné államalkotó tényezőként a romániai magyarságot, és önrendelkezést biztosíthatna számára. Mint mondta, Európában is számos példa van már az autonómiára, emellett az önrendelkezés azért is támogatandó, mert ha a közösségek erősek, akkor az államok is erősek lesznek – mondta.

Szili Katalin bírálta Európát amiatt, hogy hallgat az őshonos nemzeti kisebbségekről, és nem akarja megkülönböztetni őket a bevándorlóktól. Kiemelte, az idei év fontos eseménye lesz az európai parlamenti választás, amelyen világosan különbséget kell tenni a nemzetek Európáját akaró, illetve a bevándorlást támogató politikusok között. Mint mondta, ez utóbbiak a globális világban feloldódó Európát akarnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évben több évforduló lesz. Így például harminc éve kezdődött a temesvári kommunistaellenes felkelés, amelyet Tőkés László református lelkész indított el, és amire az egész világ felfigyelt. Mint mondta: Tőkés László nem csak a magyarok, hanem a románok számára is a szabadságot jelentette, neve összefonódott a szabadsággal.

Emlékeztetett, hogy az idén lesz a 15 éves évfordulója a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról tartott népszavazásnak is, amikor „a magyarországi balliberális közösség kiszolgáltatta a határon túli magyar közösséget a társadalom gúnyának”. Úgy vélte, ezért a „szégyenteljes” dologért nap mint nap bocsánatot kell kérni. Hozzátette: az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájának köszönhetően azonban ma már a nemzet valódi közösségként jelenik meg.

(MTI)