Szerdáig regisztrálhatnak a külhoni magyarok a magyarországi parlamenti választásra

Szerdán, március 9-én 16 óráig kérhetik még a felvételüket a választói névjegyzékbe azok a külhoni magyar állampolgárok, akik részt szeretnének venni az áprilisi magyarországi parlamenti választásokon – figyelmeztettek hétfői kolozsvári sajtótájékoztatójukon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői.

Tőkés László EMNT-elnök a választási részvételt és a nemzeti egység és összetartozás iránt elkötelezett erőkre leadott szavazatok maximalizálását szorgalmazta.

„Számunkra létkérdés, hogy olyanok álljanak az ország élén, akik szívükön viselik a külhoni magyarok ügyét” – jelentette ki a politikus. A távolmaradás következményére figyelmeztetve intő példaként említette a 2004. december 5-i népszavazást, amikor nem szavaztak elegen ahhoz, hogy a népszavazás eredménye kötelezze a kormányt a külhoni magyarok kedvezményes honosítására.

Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az irodahálózatuk munkatársai az elmúlt időszakban több tízezer erdélyi magyar embert kerestek meg elsősorban telefonon, és aki igényelte, azt segítették a regisztrációban vagy a meglévő regisztrációjuk adatainak a frissítésében. Hozzátette: a regisztrált választópolgárok március 19-től kaphatják meg a választási levélcsomagot.

Sándor Krisztina arra biztatta az erdélyi választókat, hogy – ha nehézségük adódik az azonosító ív kitöltésénél – bátran kérjék az EMNT irodáinak a segítségét. Azt pedig kifejezetten javasolta, hogy a levélszavazatot tartalmazó borítékokat ne adják postára, hanem juttassák el az EMNT helyi megbízottjaihoz. Hozzátette: ők Magyarország külképviseleteire viszik el a szavazatokat, és így nem áll fenn annak a kockázata, hogy ne érkezzenek meg időben a szavazatok.

Az ügyvezető elnök arra is kitért, hogy az EMNT irodahálózata a választások időpontja után a romániai népszámlálással kapcsolatos tanácsadásra vállalkozik, jelenleg pedig adományokat gyűjt a háború sújtotta Ukrajnába, Kárpátaljára.

Tőkés László megrendítőnek tartotta azt a szolidaritáshullámot, amely a háborús menekültek mellett mind Magyarországon, mind pedig Romániában megnyilvánul. Úgy vélte: Magyarországon legutóbb 1989-ben, a romániai forradalom idején volt hasonló segítségnyújtási hullám.

Az EMNT elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta, arra biztatta a romániai magyarokat, hogy vallják magukat magyarnak az egy hét múlva kezdődő romániai népszámláláson. Azt is hozzátette: úgy tűnik, nem származik hátrány abból, ha valaki a székely identitását is beírja a népszámlálási ívre. Úgy vélte: fölöslegesen gerjesztett bizalmatlanságot magyarok és székelyek között a népszámlálás kérdése.

Izsák Balázs: közös feladat részt venni a választásokon

Izsák Balázs szerint közös feladat részt venni a magyarországi parlamenti választásokon, és „nemzeti érdekeinkre szavazni”.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a székely szabadság közelgő napja alkalmából kiadott hétfői közleményében tért ki erre. Kijelentette: a történelem elválaszthatatlanul összefonta magyarok és székelyek szabadságát. Felidézte: 1854-ben fenyegetésként időzítették március 10-ére a Makk-féle összeesküvés székely vértanúinak a kivégzését. Azt üzenték vele: így jár az, aki március 15-ét, a magyar szabadság napját felidézve újra fel akarja lobbantani a szabadságharc lángját.

Izsák Balázs kijelentette: a 21. században a magyar szabadság intézményi garanciája a magyar állam.

„Folyamatosan meg kell küzdeni a magyar állami szuverenitás megőrzéséért, és ebben mi, székelyek küzdőtársai vagyunk anyaországi honfitársainknak. Magyarország állami szuverenitását az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány szavatolja, és számunkra erkölcsi kötelesség a magyar szabadságot megvédeni” – áll a közleményben.

Felidézte: az SZNT számít Magyarországra a Székelyföld területi autonómiája kivívásáért folytatott békés küzdelemben. A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés bejegyzéséért is közösen nyertek pert az Európai Unió bíróságán.

„A továbblépés a nemzeti régiók ügyében akkor lesz sikeres, ha építhetünk április 3. után a nemzeti kormányra, annak diplomáciai bölcsességére és nemzeti elkötelezettségére. Ezért most az előttünk álló közös feladat: részt venni a választásokon, és nemzeti érdekeinkre szavazni” – fogalmazott.

Az SZNT által a székely szabadság napjává nyilvánított március 10-én idén a sepsiszentgyörgyi turulszobor mellett tartanak szabadtéri megemlékezést, melyen Izsák Balázs is beszédet mond. Szintén Sepsiszentgyörgyön adják át az ünnep alkalmából az SZNT Gábor Áron-díját Erika Casajoana katalán politikusnak, akinek fontos szerepe volt abban, hogy Katalóniában is sokan támogatták aláírásukkal a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezést.

Marosvásárhelyen idén nem szerveznek tömegrendezvényt a székely vértanúk kivégzésének évfordulóján. A Marosszéki Székely Tanács azt közölte: március 10-én hangosbemondóval felszerelt gépkocsi fogja közvetíteni az ünnep üzenetét a város utcáin.

(MTI)