Megszavazta a londoni alsóház az előrehozott parlamenti választás kiírását

Megszavazta a londoni alsóház az előrehozott parlamenti választás kiírását Külföld

Megszavazta kedd este a londoni alsóház a konzervatív párti kormány indítványát az előrehozott parlamenti választás kiírásáról. Ha a törvénytervezetet a felső kamara, a Lordok Háza is jóváhagyja, ami biztosra vehető, az Egyesült Királyságban a kormány indítványa alapján december 12-én tartják a választást.

Az alsóház hétórás vita után, harmadik olvasatban 438-20 arányban hagyta jóvá a javaslatot. Ez a szavazatarány arra vall, hogy számos ellenzéki képviselő tartózkodott.

Közvetlenül a végszavazás előtt a képviselők elutasították a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító javaslatát, amelyben december 9-i választási időpont szerepelt.

Boris Johnson miniszterelnök előzőleg háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül.

A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lett volna esedékes. A törvény alapján kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást.

Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour azonban eddig rendre elzárkózott Boris Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a Brexit elhalasztásába három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.

Kedden a kormány törvénytervezet formájában terjesztette ismét a ház elé az indítványt, és ennek jóváhagyásához egyszerű többség is elég volt. A sors fintoraként azonban ezúttal megvolt a kétharmados többség is, sőt azt néggyel meg is haladta a támogató voksok száma.

A kedd esti alsóházi jóváhagyás után a tervezet a Lordok Háza elé kerül, amelynek szintén mérlegelnie kell az indítványt és a felsőházi tagok részéről esetleg felmerülő módosító javaslatokat.

Teljesen valószínűtlen azonban, hogy a felső kamara bármiféle módon késleltetné az előrehozott választásról szóló indítvány végleges jóváhagyását, és a javaslat II. Erzsébet királynő ugyancsak formalitásnak tekinthető jóváhagyása után a hét végéig törvényerőre emelkedhet.

A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is.

A Downing Street közölte, hogy ha ezeket a Ház megszavazza, akkor Boris Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását célzó indítványt. Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem is szavaztak a képviselők.

A napirendre került egyetlen módosítási javaslat a korábbi, december 9-i választási időpontot célzó munkáspárti indítvány volt. A Labour ezt azzal az indokkal terjesztette be, hogy így a konzervatív kormány a parlamentben már nem tudta volna újból benyújtani a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást ratifikálás végett.

A Downing Street már a szavazás előtt tényként közölte, hogy Boris Johnson semmiféleképpen nem fogja a választások előtt újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított ratifikációs folyamatot, az ellenzék álláspontja szerint azonban ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb feloszlatni a parlamentet. A korábbi időpont leszavazása miatt az alsóházi végszavazáson számos ellenzéki képviselő nem vett részt.

A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni. Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.