Felhívás!

Belekerült a magyar alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi

Belekerült a magyar alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi Külföld

A magyar parlament 134 szavazattal 45 ellenében 5 tartózkodás mellett kedd délelőtt elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely alkotmányba foglalja, hogy az anya nő, az apa férfi, közpénz pedig az állam bevétele, kiadása és követelése. A zárószavazás tanúsága szerint 15 képviselő nem voksolt.

A parlamenti közvetítés alapján a Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből a szavazás előtt. Az ellenzéki párt a Facebook-oldalán is megerősítette, hogy nem vett részt a szavazáson.

Az Alaptörvény kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslatot Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtotta be november 10-én. A kormány álláspontja szerint ezzel többek között beemelik a magyar családok erősebb védelmét és a gyermekek biztonságát is az alkotmányba.

Varga Judit előterjesztése szerint a család fogalmát megerősítő L) cikkbe a következő rendelkezés kerül: Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikk a következőkkel egészül ki: Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

Az Alaptörvény 38. cikke azzal egészül ki, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”.

Ez azt jelenti, hogy csak kétharmados többséggel lehetne hozzányúlni az olyan alapítványi formához, amelyben például a budapesti Corvinus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem működik.

A módosító indoklásában az áll, hogy „az új alaptörvényi rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti azáltal, hogy sarkalatos törvényhez köti legalapvetőbb szabályait”.

Az Alaptörvény 39. cikke azzal egészül ki, hogy a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.

A részletes indoklás szerinti annak érdekében határozzák meg a közpénz fogalmát, hogy az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki.

A dokumentumban az is olvasható, hogy „egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan” definiálják a közpénz fogalmát, amely az átlátható közpénzfelhasználás garanciája.

Az is az indoklásban áll, hogy „a meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed”.

„Különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet” – áll a módosítóban, amely felváltja, illetve ebbe a három fogalomba sűríti az eddigi hatféle különleges jogrendet, azaz a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot, a megelőző védelmi helyzetet, a veszélyhelyzetet, a terrorveszélyhelyzetet és a váratlan támadást.

Az indoklás szerint a módosítás egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira építő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja.

Emellett „számos ponton többletgaranciákat épít be a védelmi és biztonsági funkciók ellátásának szervezeti, működési és szabályozási keretei tekintetében is”.

(Index)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások