Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Bizottság tagjelölti státuszt javasol Bosznia-Hercegovinának

Az Európai Bizottság tagjelölti státuszt javasol Bosznia-Hercegovinának Külföld

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának – jelentette be Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben szerdán.

Sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte: a brüsszeli testület szerdán elfogadott bővítési döntéscsomagjának részeként tett ajánlás feltétele, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére, ahogy a migráció hatékonyabb kezelésére is.

A magyar EU-biztos kijelentette: a tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina polgárai számára.

„Biztatom az ország vezetőit, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget, és mielőbb folytassák az ajánlásunkban meghatározott lépéseket” – fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a bizottság véleményében megfogalmazott reformok és a tizennégy prioritás teljesítésével kapcsolatos munka továbbra is kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

Közölte, az Európai Unió bővítési politikája geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és társadalmi-gazdasági növekedésébe. „Közös érdekünk, hogy felgyorsítsuk az integrációs folyamatot, kezdve a Nyugat-Balkánnal, ahol évek óta azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk a régiót az EU-hoz” – emelte ki.

Montenegróval kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát.

Szavai szerint Szerbiának olyan kormány létrehozására kell törekednie, amely szilárdan elkötelezett az EU stratégiai iránya és a szükséges reformok mellett. További munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok folytatásához és elmélyítéséhez, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság, a gyülekezési szabadság és a háborús bűncselekmények kezelésének kulcsfontosságú területein – mondta.

Az uniós biztos kiemelte: Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitása júliusban új szakaszt nyitott az EU-val fenntartott kapcsolataikban, de ennek a két országnak is tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein – mondta. Albániának emellett érdemben foglalkoznia kell a tulajdonjogokkal, a kisebbségi kérdésekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával is – tette hozzá.

Koszovóval kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, hogy Pristinának is fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás, a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte: az Európai Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, amely szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot. A végrehajtó testület erre vonatkozó javaslatával az Európai Unió Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell – húzta alá.

Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a reformtörekvéseket, valamint felgyorsítja a Nyugat-Balkán egészének uniós integrációját – húzta alá.

A szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban megjegyezte, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területét érintően Ankarának meg kell fordítania a jelenleg tapasztalható negatív tendenciát. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolat szerves részét képezi – mondta. Azok az okok, melyek Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállásához vezettek, még mindig fennállnak – közölte. Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere az olyan alapvetően fontos területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia, az élelmezésbiztonság és a közlekedés – tette hozzá Várhelyi Olivér.

Boszniai külügyminiszter: történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina számára

Történelmi jelentőségűnek nevezte Bisera Turkovic bosznia-hercegovinai külügyminiszter, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Tanácsnak arra, adjon tagjelölti státust Bosznia-Hercegovinának – közölte a Klix.ba szarajevói hírportál szerdán.

„Ez egy erőteljes üzenet a boszniai állampolgárok számára arról, hogy a jövőnk az európai családban van” – húzta alá a tárcavezető.

A javaslatról Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos számolt be, aki azt is elmondta, hogy Bosznia-Hercegovina 81 százalékban hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióéval.

Bisera Turkovic elégedettségének adott hangot, hogy Brüsszel elismerte, az ország jelentős lépéseket tett azért, hogy közeledjen az EU politikájához. Hozzátette: az európai integrációs folyamat újjáélesztése létfontosságú Bosznia-Hercegovina és a boszniai állampolgárok, de az egész térség stabilitása érdekében is.

Zeljko Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség horvát tagja is üdvözölte a döntést, ugyanakkor közölte: Szarajevó csak tudomásul tudja venni, hogy megkapta a tagjelölti státust, a teljes jogú tagság elnyerését ugyanis a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének a lépései ellehetetlenítik. Véleménye szerint döntései meghozatalakor Christian Schmidt teljesen figyelmen kívül hagyja az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit és az Európai Bizottság véleményét is, ezzel pedig veszélyezteti az ország európai integrációját.

A kollektív államelnökség szerb tagja a közösségi médiában mondott köszönetet az uniós diplomatáknak az ország iránti megértésükért és azért a kitartásért, amelyet a folyamat során tanúsítottak. Milorad Dodik ugyanakkor megvetően írt az Európai Unió szarajevói küldöttségéről, amely szerinte nem volt ilyen megértő. „Hiszem, hogy ez a nemzetközi intervencionizmus végét is jelenti Bosznia-Hercegovinában, és hogy a tagjelölti státus megadása összefügg a főképviselői funkció megszüntetésével is, amely egyébként is egy törvénytelen intézmény” – fogalmazott a politikus a Twitteren.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, valamint részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. Ez utóbbi hatáskör meglétét több boszniai politikus is kifogásolja.

forrás: MTI

fotó: wikimedia.org

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás