Az EU júliusban indíthat törvényalkotási folyamatot a Minority SafePack kezdeményezés kapcsán

Pozitívan fogadta az Európai Bizottság a nyolc éve elindított Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott javaslatokat, amelyek alapján július 10-éig hoz majd döntést arról, hogy megindítja-e a jogalkotási folyamatot – közölte Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Brüsszelben szerdán.

A képviselő az RMDSZ és a FUEN által indított kezdeményezés európai bizottsági bemutatása után magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélésen világossá tették, hogy az Európai Unió tagországaiban asszimilációnak kitett kisebbségi nyelvek és kultúrák részei az európai kulturális örökségnek, ezért védeni kell őket.

„A kisebbségek jogainak védelme az EU feladata is, nem kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozónak kellene tekinteni” – fogalmazott.

Vincze Loránt arra emlékeztetett, hogy a tagjelölt országoknak meg kellett felelniük olyan politikai kritériumoknak, amelyek betartását csatlakozásuk után nem kérték számon rajtuk, de a régebbi tagországok maguk sem teljesítenek. Ezzel összefügésben kiemelte, a Vera Jourovával, az európai értékek védelméért felelős biztossal, valamint Marija Gabriel kultúra- és oktatásügyi biztossal folytatott megbeszélésen hangsúlyozták: az egyes tagállamokkal szemben indított jogállamisági vizsgálatok esetén fontos volna, hogy a kisebbségi jogok védelme is a „csomagba tartozzon”.

A képviselő kijelentette, a bemutatott kezdeményezés célja, hogy az EU erősítse a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, támogatva a közösség sokszínűségét. Uniós szintű védelmet és támogatást kér az őshonos európai kisebbségek, nemzeti közösségek, nyelvi csoportok számára. A javaslatok legfontosabb elemei a kisebbségi nyelvek és kultúrák, a kisebbségi nyelvű oktatás védelmére vonatkoznak. Kitér az audiovizuális médiára is, egyebek mellett az adások külföldi sugárzását korlátozó szabályok eltörlése tekintetében, továbbá a kohéziós politika olyan átalakítására, hogy az kedvezőbbé váljon a nemzeti kisebbségek számára is. Továbbá új intézmény felállítását is javasolja annak feltárása érdekében, hogy milyen megoldások, törvényi keretek léteznek az egyes tagállamokban a kisebbségi nyelvekre vonatkozóan.

„Ideje volna egy olyan polgári kezdeményezésnek, amely a végére ér, és sikeressé válik. Reméljük, hogy az őshonos kisebbségek védelmét célzó javaslat nyomán elkezdődhet a törvényalkotás az új összetételű Európai Bizottság segítségével” – fogalmazott.

Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a bemutatott javaslatok valóban az európai irányelvek részeivé válnak majd.

Fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament a kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslataira épülő jelentést fogadjon el, ugyanis az új Európa Bizottság ősszel vállalta, hogy oda fog figyelni a képviselőtestület álláspontjára.

Vincze Loránt végezetül arról tájékoztatott, hogy a javaslatról április 10. előtt meghallgatás várható az Európai Parlamentben illetékes szakbizottságában, amelyet később az EP a plenáris ülésén is megvitathat.

Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy az EP meghallgatását követően kiértékeli a kezdeményezést, majd tudatja, hogy milyen lépéseket kíván tenni, és milyen érvek indokolják döntését. A brüsszeli testület előtt alapvetően három lehetőség áll: vagy úgy határoz, hogy jogszabályjavaslatot dolgoz ki a kezdeményezés ügyében, vagy egy úgynevezett nem jogalkotási intézkedést hoz, de úgy is dönthet, hogy semmilyen további lépést nem tesz az ügyben.

(MTI)