Felhívás!

A Donyec-régióbeli orosz provokációkra figyelmeztet Európa

A Donyec-régióbeli orosz provokációkra figyelmeztet Európa Külföld

Az európai országok szerint jelenleg nagyobb a veszélye Kijev bevonásának egy összecsapásba a szakadár Donyec-régióban az oroszbarát szeparatistákkal, mint egy Ukrajna elleni nyílt támadásnak – írta szerdán az AFP hírügynökség.

Magas rangú európai tisztségviselők szerint a nyugati szövetségesek figyelmeztették Moszkvát, hogy bármilyen provokáció – még ha egyenruhás orosz csapatok nélkül zajlik is – kemény szankciókat von maga után. Ugyanakkor felszólították Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ne engedje, hogy országa haderejét intenzívebb harcokba vonja bele Oroszország a feszült frontvonalon.

A NATO és az Amerikai Egyesült Államok vezetőivel folytatott megbeszéléseket követő brüsszeli figyelmeztetések akkor hangzottak el, amikor Ukrajna bejelentette, hogy sikerült felszámolnia egy – állítólag “az orosz különleges szolgálatok által koordinált” – szabotőrhálózatot. Ez csak fokozza az aggodalmakat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök készíti elő a terepet egy olyan összecsapáshoz, amelyet egy Ukrajna elleni szélesebb körű hadművelet megindításához használna fel ürügyként.

“Senki sem tudja, hogy Putyin döntött-e már az akcióról, és mi lenne a kiváltó ok” – mondta újságíróknak egy magas rangú európai tisztviselő . “De mostantól február végéig maximális készültségben állunk” – tette hozzá.

“Hatalmas provokáció”

Moszkva több mint 100.000 katonát telepített tankok, tüzérség, rakétaütegek és légi erő kíséretében az Ukrajnával közös határra. Kedden hadgyakorlatokat indított a 2014 óta megszállt Krímben. Putyin kormányát pedig azzal vádolja Kijev és a Nyugat, hogy ellenőrzése alatt tartja az oroszbarát szeparatista milíciákat a Luhanszkot és Donyecket is magában foglaló Donyec-régióban.

Az orosz parlament hamarosan megvitatja azt az indítványt, amelyben felkérik Putyint, hogy ismerje el ezeket a régiókat független köztársaságokként, ami szakértők szerint az orosz reguláris erők ottani bevetését vetíti elő.

A Kreml közben azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy “fokozza a feszültséget”, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev offenzívát indíthat az oroszbarát régiók ellen.

Az Európai Unió külügyi képviselője, Josep Borrell a múlt héten azt mondta az európai parlamenti képviselőknek, hogy “aggódik a Kijev által nem ellenőrzött régiók helyzete miatt, mert ezek egyre közelebb kerülnek Oroszországhoz”.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei kitartanak ama közös elhatározásuk mellett, hogy ha a csapatösszevonások invázióvá alakulnak, Oroszország “súlyos következményekkel” számoljon.

Kedden, egy nappal az európai külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása, valamint az európai vezetők és Joe Biden amerikai elnök közötti telefonbeszélgetés után dioplomaták azt nyilatkozták, hogy egy esetleges támadás a Donyec-régióban elegendő lenne egy ilyen válaszlépés kiváltásához.

“Hatalmas provokációk színtere lesz a térség, és az ukrán vezetőket felszólították, hogy ne lépjenek olyasmit, ami aztán később ürügyként szolgálhat Moszkva számára” – mondta egy európai diplomata. “Tanulnunk kell a 2008-ban Grúziában történtekből” – figyelmeztetett.

2008-ban Oroszország kihasználta a Grúziának a saját szakadár régiója, Dél-Oszétia elleni offenzíváját, elfoglalta a területet, és elismerte a függetlenségét.

Zelenszkij – akinek a kormánya próbálta minimalizálni az amerikai tisztviselők közelgő invázióra figyelmeztető kijelentéseit – megígérte, hogy nem esik bele az orosz provokáció csapdájába.

Példátlan szankciók

A magas rangú európai tisztviselő kifejtette, az EU szankciókat fog bevezetni bármilyen Ukrajna elleni fegyveres agresszió esetén. Ez az agresszió sokféle formát ölthet, és nem csak az orosz csapatok bevetését jelentheti. Ezt az üzenetet – tette hozzá – közvetítették Moszkvának a NATO és az orosz küldöttek közötti megbeszéléseken, valamint az EBESZ keretében folytatott tárgyalások során. Az EU tagállamai mindkét testületben képviselve vannak.

Brüsszel esetleges szankciórendszere a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után bevezetett szankciókon alapul majd, de Jeppe Kofod dán külügyminiszter szavai szerint ezeket “eddig soha nem látott mértékben” kiterjesztenék.

Oroszország bevételeinek mintegy 46 százaléka olaj- és gázértékesítésből származik, és Európa a legfőbb ügyfele. A tervezett intézkedések súlyos csapást jelentenének Moszkva energiaszektorára és a nyugati országokkal való pénzügyi kapcsolatára.

Mindemellett azonban az európai gazdaságra is kihatnának a szankciók. Magyarországot a Kreml szimpatizánsaként tartják számon, az orosz gáz egyik nagy felvásárlóját, Németországot pedig komolyan aggasztja egy esetleges energiaválság.

Mindenképpen intenzív tárgyalásokra lehet számítani Brüsszelben az szankciócsomag véglegesítése előtt, az uniós tisztviselők szerint azonban az EU megosztottsága azonnal megszűnik egy esetleges orosz akció kiváltotta sokk hatására, és remélik, hogy Putyin megérti az üzenetet.

“Az európai vezetők és az Egyesült Államok között egyetértés van abban, hogy szükség esetén elrettentő erejű szankciókat kell bevezetni” – nyilatkozta kedden Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.

Mindazonáltal Brüsszel teljes mértékben tudatában van annak, hogy Putyinnak – miután kijátszotta a kártyáját a masszív csapatösszevonással – szűk időkerete van az akcióba lépésre vagy a meghátrálásra. Nem világos, hogy milyen “menekülési útvonalat” választ majd, ha úgy dönt, hogy elkerülné a szankciókat.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.