Hirdetés
Hirdetés

Erdélyi romák helyzetéről az MCC panelbeszélgetésén

A magyar nyelvű romák erdélyi helyzetéről, a kutatások, különböző kezdeményezések és projektek során szerzett tapasztalatokról és a javulást elősegítő feladatokról beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által meghívott szakemberek december 8-án a kolozsvári MCC-központban.

Erdélyben mintegy 110 ezer magyar anyanyelvű roma él. Sok szállal kapcsolódnak az erdélyi magyarság kisebbségi intézményeihez (magyar iskolába járatják gyermekeiket, magyar nyelvű egyházakhoz tartoznak és nagy többségük magyar pártokra szavaz), jelentős részük pedig a magyar állampolgárságot is igényelte. Kettős kisebbségben, romaként és magyarként azonban kedvezőtlen a helyzetük.

A felzárkózási lehetőségekről, szükséges állami, közösségi és egyéni intézkedésekről Adorjáni Júlia pszichológus, András Lóránd, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport vezetője, Antal István, az MCC Roma Tehetség Program igazgatója, Isztojka Máté néprajzkutató, Kiss Tamás szociológus és Tonk Gabriella pszichológus osztotta meg gondolatait Toró Tibor politológus moderálásával.

A beszélgetésen először is az emancipációval kapcsolatos nézeteikről és személyes motivációikról beszéltek a résztvevők. Elhangzott, hogy a roma emancipáció gyakorlati megvalósulása akkor lenne ideális, ha romák vezetnék le, esetleg magyar vagy román szakemberek bevonásával, de sajnos ehhez még nincs meg a kellő szakembergárda és intézményes hálózat. András Lóránd magyar cigány családból származik, és szolgálatnak tekinti a munkáját, amelynek célja, hogy visszaadja a rossz helyzetben levő emberek méltóságát, és egyenlő feltételeket teremtsen számukra. Az emancipáció egy önerőből tett fejlődési folyamat, azonban a magyar anyanyelvű cigány közösségeknek nincs lehetőség erre, külső ösztönzés szükséges hozzá – fejtette ki András Lóránd.

(MCC-közlemény)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük