Felhívás!

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének nyílt levele

Nyílt levél

a 2019. évi 129. sz. törvény bizonyos vitatható előírásai kapcsán

Románia Parlamentjének

 

Robert Marius Cazanciuc úrnak, a Szenátus elnöki jogkörét gyakorló alelnökének

Marcel Ciolacu úrnak, a Képviselőház elnökének

 

A parlamenti pártok elnökeinek

 

Tisztelt Urak!

 

Mi, a jelen Nyílt levél aláírói,

a romániai civil szféra és jelesül az erdélyi magyar civil társadalom képviseletében

a román demokrácia szempontjából meghatározó jelentőségű kérdéssel fordulunk Önökhöz: határozottan kérjük, hogy tegyék alapos elemzés tárgyává a 2019. évi 129. sz. törvényt; alakítsanak ki konstruktív párbeszédet a civil társadalommal ebben a kérdésben, és készüljön el a szóban forgó törvény módosítása akképpen, hogy kerüljenek ki belőle a demokratikus alapértékeket és alapjogokat (a társulási szabadságot) sértő, bizonyos vonatkozásban becsületsértő passzusok.

Az utólag többször módosított 2019/129. sz. törvény a pénzmosás jelenségére vonatkozik, pontosabban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a megelőzését, valamint az ellenük folytatott küzdelmet szolgálja; továbbá kötelezettségeket ír elő a társadalmi intézmények és szereplők részére, ideértve a közösségeik számára bizonyos szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteket is.

 

A következő kérdésekre kívánjuk felhívni a figyelmet:

  1. A törvény szövege nem tartalmazza az összes civil szervezeti formát: az alapítvány tételesen szerepel, de az egyesület, a társaság és a szövetség nem. Ezekre a törvény nem vonatkozik? A törvény a civil szervezetekre nézve is tartalmaz pénzforgalmi előírásokat, de nem veszi figyelembe, hogy a civil szervezetek nem kezelnek, és nem is osztanak szét pénzalapokat. Alapvető követelmény, hogy a törvény szövege feleljen meg a civil társadalom létező struktúráinak, és legyen összhangban ezen szerveződések társadalmi szerepével, feladataival.
  2. A törvény a civil szervezetek társadalmi környezetét nem veszi figyelembe. Egy kis, falusi szervezet sok esetben néhány tag szerény hozzájárulásából működik; az általa kezelt pénzösszeg pedig töredéke annak, amelyet a 129. sz. törvény a pénzmosás szempontjából kritikusnak tart, és külön jelentendőnek ír elő. A törvény értelmében jelenteni kell a pénzügyi hatóságoknak minden olyan kifizetést, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a 10 000 eurót. Azokat a szervezeteket, amelyeknek évi költségvetése bizonyíthatóan távol áll ettől az összegtől, ki kellene vonni a törvény hatálya alól. Értelmezésünkben az egyes szervezetek leadott éves mérlege alapján kellene eldönteni: kik kerülnek be és kik nem a törvény hatálya alá.
  3. A valós kedvezményezett kérdése. A törvény szövege szerint „a valós kedvezményezett az a természetes személy, aki végső soron ellenőrzést gyakorol az ügyfél felett, és/vagy akinek a nevében bizonyos pénzügyi tranzakciók, műveletek megvalósulnak” (4. cikk, 1. bekezdés). Ez az értelmezés a civil szervezetek esetében teljességgel használhatatlan. A civil szervezet nem ügyfelekkel dolgozik, hanem valamely (helyi) közösség szolgálatában áll; ennek kínál fel közösségi programokat. A civil szervezetek esetében a valós kedvezményezett fogalma értelmezhetetlen; léteznek ellenben egyértelműen megnevezett felelősök, akiknek a személyét a szervezet alapító dokumentumában megjelölték. A törvény éppen ezekre utal, amikor megjelöli: kinek a felelőssége a jelentések, nyilatkozatok leadása. A valós kedvezményezett kérdését a civil szervezetek esetében szerintünk újra kell gondolni és fogalmazni.
  4. A törvény végrehajtási utasításai (lásd Románia Hivatalos Közlönye / Monitorul Oficial részének 75., 2020. febr. 3-i számát) nem tisztázzák a jogszabály által előírt jelentések és nyilatkozatok benyújtási procedúráját, továbbá a törvény alkalmazásáért felelős országos hatóság (A Pénzmosás Megelőzéséért és a Jelenség Elleni Küzdelemért Felelős Hivatal – ONPCSB) honlapján sem található erre vonatkozó előírás, dokumentum-minta. Ebben a helyzetben előfordul, hogy bizonyos helyeken (pl. Kolozsvárott) a közjegyzők visszaélnek helyzetükkel, és a hivatalos dokumentumok aláírásának hitelesítése helyett különféle okmányokat s igazolásokat kérnek, miközben erre semmilyen törvény őket nem utasítja és nem is jogosítja fel. A civil szféra képviselőiként úgy gondoljuk, hogy a közjegyző szerepe ebben az esetben ugyanaz, mint az aláírási címpéldányok hitelesítése esetén: igazolnia kell az aláíró kilétét. Következésképpen világos eljárási szabályokat kell kialakítani – amelyek ma teljeséggel hiányoznak.
  5. A Nyilatkozatok leadásának a kérdése. A törvény szerint a Nyilatkozatot minden évben le kell adni, illetve akkor is, ha a valós kedvezményezett vonatkozásában változás állt be. Mivel a törvényben szereplő kitétel, hogy új nyilatkozatot kell leadni, ha változás áll be a vezetőség esetében, a Nyilatkozat évenkénti benyújtása szükségtelen: legyen akkor kötelező, ha változik a vezetőség. Az évenkénti leadás a civileket anyagilag, emberileg megterhelő előírás, a civil szervezetek elleni bizalmatlanság jele, becsületet sért. A 2020 évi 108-as sz. törvény változtat a helyzeten és ennek alapján a természetes személyek alapította társaságok nem kell nyilatkozatot leadjanak. Ezt helyes lépésnek tartjuk, de a törvény szövege nem egyértelmű, mivel nem jelöli meg a civil szféra szervezeteit is tételesen.
  6. Amennyiben a törvényben előírt dokumentum(ok) benyújtási kötelezettségét valamely – esetünkben: civil – szereplő elmulasztja, igen kemény szankciókra számíthat. Végső esetben a szervezet feloszlatása is lehetséges. A civil szervezetek vonatkozásában a feloszlatást túlzó és inadekvát kitételnek tekintjük, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a civil szervezetek bizonyos hányada (mintegy 25%-a) az alapítók és a tagok személyes hozzájárulásából működik. Ha fennáll a veszély, hogy adott procedurális hiba miatt feloszlathatók a szervezetek, akkor ezeket beszüntetik, vagy akár el sem kezdik működtetni. Tehát a törvénynek ez a rendelkezése sérti a társulási szabadság demokratikus elvét: közösségellenes; nem segít, hanem rombol.

Megjegyezzük, hogy kérdéseinkkel megkerestük az országos hatóságot (az ONPCSB-t), de semmitmondó, általánosságokat tartalmazó pár soros választ kaptunk; vagyis kérdéseinket nem vették komolyan.

Kolozsvárott, 2020. augusztus 29-én

 

Aláírók:

Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár

Sepsireform Egyesület Sepsiszentgyörgy

Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, Hargita megyea

Romániai Magyar Népművészeti Szövetség Csíkszereda

Virtuális Nagybánya Egyesület Nagybánya

Caritas Szociális Támogatási Egyesület Gyulafehérvár

Bánsági Kárpát-Egyesüet Temesvár

Erdélyi Kárpát-Egyesület Kolozsvár

Erdélyi Kárpát-Egyesület Háromszéki Tagozata Sepsiszentgyörgy

Mezőségi Tóvidék Közösségi Egyesület Ördöngösfüzes, Kolozs megye

Apáczai Csere János Kulturális Egyesület Brassó

Lórántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület Marosvásárhely

Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarossziget, Máramaros megye

Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület Pécska, Arad megye

Pro-Ki-Dor Kulturális Egyesület Kisiratos, Arad megye

Máramarosi Szórvány Egyesület Nagybánya

Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége Kolozsvár

Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozsvár

Kolping Család Egyesület Gyulafehérvár

Anna Nőszövetség Nagyvárad

Temesvári Magyar Nőszövetség

Főtér Fesztivál Egyesület Nagybánya

HÍD Szebeni Magyar Egyesület Nagyszeben

Lisovi Art Egyesület Temesvár

Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület Kolozsvár

Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Kolozsvár

Petőfi Egyesület Torda, Kolozs megye

Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete Gyergyószentmiklós, Hargita megye

Heti Új Szó Baráti Kör Egyesület Temesvár

Pro Rév Egyesület Körösrév, Bihar Megye

Pro Ruris Egyesület Madaras, Maros megye

Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Sepsiszentgyörgy

Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság Nagyvárad

Nyila Misi Tehetségtámogató Egyesület Kolozsvár

Udvarhelyi Fiatal Fórum Egyesület, Hargita megye

Segesvári Miklós-Pál Egyesület Déva

Siculitas Egyesület Marosvásárhely

Szabadság-szobor Egyesület Arad

Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács Sepsiszentgyörgy

Temperamentum Egyesület Nagybánya

Temesvári Magyar Ifjúsági Szövetség – TEMISZ Temesvár

Carbo Gremium Humanitárius Egyesület Petrozsény, Hunyad megye

Zöld Nap Egyesület Kézdivásárhely, Kovászna megye

Civil Tanács Temes megye, Temesvár

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozsvár

Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége Kolozsvár

Civilek Háromszékért CIVEK Sepsiszentgyörgy

Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége BINCISZ Nagyvárad

Agnus Media Alapítvány Kolozsvár

Aeropagus Alapítvány Kolozsvár

Amőba Alapítvány Sepsiszentgyörgy

Bartók Béla Alapítvány Temesvár

Báthory István Alapítvány Szilágysomlyó, Szilágy megye

Bethlen Alapítvány Marosvásárhely

Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány Kolozsvár

Református Diákotthon Alapítvány Székelyudvarhely, Hargita megye

Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért Kolozsvár

Közösségi Alapítvány Kolozsvár

Csillagocska Kulturális Alapítvány Nagyvárad

Bölöni Farkas Sándor Alapítvány a Gazdasági Kultúráért Kolozsvár

Gaudeamus Művelődési Tudományos Alapítvány Segesvár, Maros megye

Háromszéki Közösségi Alapítvány Sepsiszentgyörgy

Szórvány Alapítvány Temesvár

Homo Ludens Alapítvány Kolozsvárű

Integratio Alapítvány Temesvár

Mikó András Alapítvány Brassó

Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány Csomafalva, Hargita megye

Téka Alapítvány Szamosújvár, Kolozs megye

Sapientia Varadiensis Alapítvány Nagyvárad

Sapientia Kolozsvári Kar Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár

Teleki Társaság Nagybánya

Bolyai Társaság Kolozsvár

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület EMKE Kolozsvár

EMKE – Misztótfalusi Kis Miklós tagozat Nagybánya

EMKE Máramarosszigeti Tagozat, Máramaros megye

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – EMT Kolozsvár

Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsvár

Magyar Ifjak Szövetsége Lupény, Hunyad megye

Kolozsvári Magyar Diákszövetség

Magyar Diákszövetség Temesvár

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.