„Nem nekem jár elismerés…”

„Nem nekem jár elismerés…” Kovászna megye

A Szent György Napok keretében adták át vasárnap az idei Pro Urbe díjat, amit a sepsiszentgyörgyi önkormányzat 1997 óta évente olyan személyiségeknek ítél oda, akik munkásságukkal öregbítették a megyeszékhely hírnevét, „pénz és taps nélkül”. A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartott ünnepi ülésen ezúttal sem vettek részt a román városi tanácsosok.

A helyi tanács határozata értelmében a Pro Urbe díj kitüntetettje 2017-ben Dancs Árpád tanár úr, jelentette be Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere megjegyezte, a döntés előtt a személyi nyilvántartó igazgatóságnál ellenőrizte, hogy Dancs Árpád betöltötte-e a 70. életévét, mert fiatalos életmódja és gondolkodása komoly kérdéseket vetett fel benne, hogy tényleg elérte-e már ezt a korhatárt. „Az a tanár úr, aki a Székely Mikó Kollégiumban kiválasztotta, hogy kik vehetnek részt a kórusban, és én azok közé tartoztam, aki nem. Mi, akik nem kerültünk be a kórusba, pontosan tudtuk, hogy nagyon sok közösségi eseményről és élményről maradunk le, és ezért mindig irigykedve néztük azokat, akik a tagjai voltak”, mesélte Antal Árpád.

Dancs Árpád 1968-ban került a Székely Mikó Kollégiumba zeneszakos tanárként. A kihelyezése után azonnal Péter Albert tanárral együtt újra létrehozták a Népi Együttest, de az évek során a népzenén kívül tanítványaiban felkeltette a klasszikus zene iránti érdeklődést is, emelte ki laudációjában Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, véndiákja. Említésre méltó az is, hogy az iskola 110. évfordulójára Dancs Árpád hangszerelte az Igazat vallani Czegő Zoltán-verset. Ez lett a Székely Mikó Kollégium himnusza.

„A tanár úr messzemenő érdeme, hogy a tanórákon kívül olyan sokrétű és hasznos tanulási, fejlődési, szórakozási lehetőséget biztosított diákgenerációknak, ami nélkül nemcsak diák-, hanem felnőttéletünk is sokkal szegényesebb lett volna. A Népi Együttesünk egyik tagja így fogalmazott: nélküle még a függöny sem ment volna fel” – hangsúlyozta Kondor Ágota.

Nagyon bizonytalanul fogadta a hírt, hogy Sepsiszentgyörgy legrangosabb elismerésének a várományosa, indította beszédét Dancs Árpád. Úgy érezte, olyasmiért kap díjat, amiért nem jár elismerés, hiszen csak a hivatásáért dolgozott, és azt csinálta, amit szeretett. „Amikor a Mikó himnuszának zenéjét megírtam, először az volt az érzésem, hogy az Isten a tenyerén hordoz. Akkor éreztem, hogy valami szépet csináltam, amikor a diákok is szívesen énekelték”, emelte ki Dancs Árpád, aki nagyon büszke ma is arra, hogy Szentgyörgyöt valamilyen módon a mikós diákok tették koncertlátogató várossá. Úgy vélte, nem őneki kellene elismerést kapnia, hanem tulajdonképpen ő osztogatna díjakat azoknak, akik széppé tették az életét. Többek között képzeletbeli kitüntetést adna szüleinek, akik a zene felé irányították, és akiktől a kitartást és a szorgalmat kapta, valamint családjának, de köszönetet mondott a Székely Mikó Kollégium egykori igazgatóinak, tanárjainak, diákjainak is, és mindazoknak, akik az évek során támogatták, ösztönözték.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.