Mézes, de nem édes

Mézes, de nem édes Kovászna megye

Románia 2017-re is megkapta a feloldást a neonikotinoidok használatának tilalma alól. A csávázott vetőmagból sarjadó kultúrák ellen csak a méhészek tiltakoznak (noha az embereknek is jó okuk lenne rá), mert nagyarányú méhpusztulást okoznak. Deák Mihállyal, a Kovászna megyei méhészegyesület elnökével beszélgettünk.

Elvileg a gazdák kötelesek bejelenteni, ha csávázott vetőmagot használnak, hogy a vándorméhészek elkerülhessék ezeket a területeket, gyakorlatilag azonban a déli országrészben szinte nincs is olyan terület, ahol ne ilyennel találkozna az ember (meghosszabbított szezonban, hiszen először a repce, majd a napraforgóvirágzás vonzza hagyományosan a méztermelőket) – kerültek szóba először a gondok. A gazdák és méhészek érdekei ezen kultúrák esetében élesen ütköznek, hiszen bizonyított tény, hogy hosszú távon a neonikotinoidok következtében nőnek a méhcsaládok téli veszteségei, érzékenyebbek a betegségekre, atkára.

De nemcsak ez nem kedvez a méhészeknek: a világpiaci árakat alacsony szinten tartja a kétes minőségű kínai, illetve délkelet-ázsiai dömping, de Ukrajnából is nagy mennyiségű méz kerül forgalomba alacsony áron; ott a gazdák rá vannak szorulva, hogy úgy adják a mézet, ahogy viszik. Ráadásul nagyon nehéz kimutatni a nem megfelelő összetevőket a termékben, teljes elemzést Európában egyetlen helyen, egy brémai laborban végeznek. Ott most szereztek be egy 400 ezer euró értékű gépet erre a célra, és 36 paramétert vizsgálnak. Ekkora – de még feleekkora – nagyságrendű befektetésre azonban mások nem vállalkoznak, az országban csak egy bukaresti laborban vizsgálnak 3-4 összetevőt.

A Kovászna megyei méhészek azonban, akik a sok nehézség ellenére is kitartanak nemes hobbijuk mellett, az állam által felajánlott támogatásokat nem veszik igénybe olyan mértékben, mint ahogy azt megtehetnék, főleg a bürokráciára hivatkozva. A 113 egyesületi tagból alig 34-en tették le a papírokat, hogy anyavásárlásra vagy a méhcsaládok kezelésére, a tönkrement kaptárak pótlására pénzt kérjenek, noha ehhez segítséget kapnak az érdekszövetségtől. A tisztújító nagygyűlés után hosszabb távra is tervez a vezetőség.

– Ősszel mézfesztivált szeretnénk szervezni a központban, ehhez pályázunk anyagi alapot a megyei tanácstól. Sok rendezvénnyel, kóstolóval szeretnénk a mézet népszerűsíteni, mert a fejenkénti félkilós romániai mézfogyasztás nagyon alacsony, és ha ehhez hozzátesszük azt, ami kimarad a statisztikákból, mert a nem regisztrált méhészek háztól adják el, akkor is messze elmarad az európai átlagtól. Miközben a cigarettára van pénzük az embereknek, ne hivatkozzanak arra, hogy a cukornál sokkal egészségesebb mézre nem kerül ki – vélekedett a méhészegyesület elnöke. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. március 17., 5:09
    ÉRTÉKELÉS: -12

    A Meheszegyesulet elnokenek nem az a dolga,hogy kritizalja az emberek vasarlasi szokasait..Mi az,hogy “cigarettara van penzuk”? Versenykepes arakkal kell dolgozni mehesz urak,nem lehuzni a bort az emberekrol.

  • User
    Dátum: 2017. március 17., 16:10
    ÉRTÉKELÉS: -2

    Sajnos nagyon sok embernek;draga a mez ,a viz ,a stb stb…;de nem sajnal 2,5 liter vegyianyagokbol eloallitott [moslekert] szines lottyert 8-10 lejt addni,es havonta hanyszor .De sirnak hogy 1000 liter viz 6 lej.Kerdem en ,ha valaki addna az ilyen szemely[ek]nek 10 lejt hogy hordjon a kutrol 1000 liter vizet,vajon bevalalna?Es egy palack loty arabol lehet vasarolni minosegu hentest a csaladnak,az olcso;parizer” helyett.De konnyebb sirankozni,panaszkodni,mar nem is erezzuk jol magunkat szinte….