Merre tovább, Vinca Minor?

A napokban mutatta be a Vinca Minor Egyesület az Ojtoz–Ozsdola Natura 2000-es természetvédelmi területről készített kisfilmjét, amely e terület menedzsmenttervének részeként készült el. A terület gondnokságát ellátó berecki magánerdészet pályázati partnereként dolgoznak együtt még 2020-ig, de mivel a kormány tavaly kivette a civil szervezetek kezéből a természetvédelmi területek fölötti felügyelet jogát, és átruházta a Természetvédelmi Területeket Kezelő Országos Ügynökségre (ANANP), komolyan el kellett gondolkodniuk, hogyan tovább a jövőben. Para Zoltán környezetmérnököt, a Vinca Minor elnökét faggattuk.

A Vinca Minor korábban a Csomád–Bálványos terület gondnoka volt. Ezt a tízéves tevékenységet számos partnerség jellemzi, többek között a megye minden iskolájával és a tanfelügyelőséggel is együttműködtek, erre a közeljövőben is alapoznak – derült ki a Para Zoltán által elmondottakból.

– Környezetvédelem terén nagyon fontos az oktatás és tudatosítás. A legfiatalabbakkal szeretnénk elkezdeni egy rendszerezett és egymásra épülő, gyakorlatias moduláris tantervet kidolgozni, amely az elemitől a középiskoláig kínálna és értetne meg különböző témákat a diákokkal. Nem vennénk el a pedagógusoktól a munkát, hanem kiegészítenénk azt, és nem annyira a rendszeres jelenlétet, mint a következetességet látjuk fontosnak: ha valaki elhívna egy-két modult oktatni, akkor adjon lehetőséget arra is, hogy azt végigvigyük. Ebben a korban van a legnagyobb esély környezettudatos felnőtteket nevelni.

Tisztáztuk, nem arról van szó, hogy további óraszámokkal zsúfolják tele az iskolások órarendjét, de többre és jobbra mindig van lehetőség: az oktatást alternatív módszerekkel, és terepen képzelik el, a korosztályhoz szabott módon. Sok pedagógus is bevállalt eddig hasonlót, például az Iskola másképp heteken, a Vinca Minor korábban is sok ötlettel segítette a pályázó tanárokat, de még maradtak megvalósításra váró tervek.

– Környezetmérnökként azt találom nagyon fontosnak kiemelni, hogy a környezeti neveléshez hozzátartozik a gazdasági–társadalmi–kulturális, épített környezetre vonatkozó tudás is, ez pedig a mi tantervükben is meglátszik. Először is elemezni kellene, hogyan illeszkedik egymáshoz egy településen belül a gazdasági stratégia a településfejlesztési tervvel, a táj arculatát hogyan befolyásolja. Persze kicsiben kellene elkezdeni, de el lehet jutni egészen az emberek udvaráig – a kapu színe, formája illeszkedik-e az település karakteréhez? Vagy az infrastrukturális fejlesztéseknek milyen tovagyűrűző hatásai vannak?

A tervek megvalósításának egyik legnagyobb akadálya a civil szervezetek kiszámíthatatlan finanszírozása, amelyet többnyire pályázati háttérrel biztosítanak. Ez eddig 2–3 éves tervezhetőséget jelentett, az infrastrukturális alapokból folyó összegek közel tizedrészét ugyanakkor oktatásra, a lakosság tudatosítására fordíthatták (a nagyobb része a természetvédelmi területek felmérésére, megőrzésére irányult). A közeljövőben fordított súlypontú projekteket pályáznának meg, remélik, hogy lesznek ilyen kiírások a következő évben, amíg 2020-ban lezárják a berecki magánerdészettel közös munkát.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.