Felhívás!

Megélhetésüket, létüket féltik

Megélhetésüket, létüket féltik Kovászna megye

Amint arról beszámoltunk, gyakorlatilag egy visszaállamosítási kísérlet elszenvedője az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete: a közbirtokosság, a helyi és megyei tulajdonmegállapító bizottság ellen a pénzügyminisztérium indított pert, azt állítva, hogy a 2900 hektár zöldarany az állam tulajdonát képezi, ugyanis pár évtizeddel ezelőtt a társulást államosították, a tagságot anyagilag kárpótolták.

Klaus Iohannis jogállamában történik ez úgy, hogy a visszaemlékező emberek, illetve a dokumentumok egyebet igazolnak. Ennek jártunk utána, az érintetteket kérdezve a kialakult helyzetről és a várható következményekről.

A közbirtokosság székházában Pál István elnök és Lukács Attila alelnök fogadott. Mielőtt elindultunk volna körutunkra, felelevenítettük, mi is történt eddig. Pál István elmondta: 2016 októberében rájuk szállt a gazdasági rendőrség, utánuk az erdészeti felügyelőség és a pénzügyőrség is megjelent ellenőrizni.

Lukács Attila (balról) és Pál István. Remélik, hogy a Láros nem veszíti el az erdőjét, mint ahogy évekkel ezelőtt történt

Merénylet készül az ozsdolaiak ellen

„Valakik feljelentettek, nem tudjuk, hogy kik – folytatta az elnök. – Szinte egy éven keresztül vegzáltak. Nem kaptak semmi rendellenességet, annyit mondtak, a működés miatt jelentettek fel. Aztán a pénzügy a kezébe vette a dolgot, az archívumokból iratokat szedtek elő. Nekünk csak telekkönyvünk van, az szerint 4759 hektár erdővel rendelkezünk – papíron. Papíron, mert 1998 és 2000 között Vrancea rátette a kezét, és 40 százalékát megkaparintotta.”

Pál István szerint 2018 végén kezdődött a kálvária második része, mikor perbe fogta őket a pénzügyminisztérium. Azt állítják, hogy 1921-ben kisajátították az erdőt, kifizették a tagságot. „Semmiféle irat nincs, hogy valaki a pénzt átvette volna. Az 1930-as évekből van egy brassói táblabírósági végzés, ami szerint a közbirtokosság nem volt megelégedve azzal az összeggel, amit megállapítottak, egészítsék ki azt. A tábla az ozsdolaiaknak adott igazat, de itt meg is szakadt minden, több irat nem került elő.

Akkoriban 12 millió román lejről – hatalmas összegről – volt szó. Hogy mire fordították volna azt a pénzt, nem tudni. Ha el is vette valaki, nyoma kellene legyen. Annyi pénzt senki sem tudott zsebre vágni” – vázolta az ellentmondásos helyzetet Pál István, hozzátéve, hogy most a brassói táblabíróságon van az ügy, amelynek arról kell döntenie, hogy a pert érdemben a Kovászna Megyei Törvényszéken vagy Kézdivásárhelyen tárgyalják le. „A falunak hatalmas veszteség lenne egy negatív döntés. Több mint 2000 embert érint a dolog, tűzifát adtunk az embereknek, segítettük a szegényeket.”

Megrövidítették az egyházat is

Az egyszerű emberek mellett a római katolikus egyház is érintve van, így ft. Jakab Fancsali Kálmán címzetes esperest is felkerestük. A több mint negyven éve Ozsdolán szolgáló esperes elmondta: idekerülése óta követi a falu életének alakulását, és ahogy az emberek az egyházban találták meg a támaszukat a nehéz pillanatokban, úgy ő is támaszra talált a hívekben.

Az egyházat többszörösen rövidítette meg a román állam, mondta Jakab fancsali Kálmán címzetes esperes
„Az 1989-es változás után az emberek vissza szerették volna kapni tulajdonukat. Sajnos, az egyház sem kapta vissza jussát, amiből két típus létezik. Van egy régebbi, az idő folyamán összegyűjtött vagyon, és létezik az, amit Dombi Margit végrendelettel az egyháznak adományozott. Sajnos a helyi vezetőség nem állt az ügy mellé, bár a telekkönyveket benyújtottam, nem adtak vissza egy árnyi területet sem.

Megfellebbeztem a megyénél, visszaadtak három hektárt, a bíróság az akkori törvények szerint megítélt tíz hektárt, majd az újabb rend törvény szerint visszaadták az egészet, de a valóságban nem kaptuk meg. A biztos anyagi fedezetet Ozsdolán a föld adná, és nagyon kellemetlen, hogy most a közbirtokosság ebbe a helyzetbe került. A közbirtokosságban van húsz hektár régebbi rész, de a Dombiné-féle örökség után még van hetven hektárunk” – magyarázta az egyház képviselője, aki szerint Vrancea megyébe is szakadt területük, ott 172 hektár erdőt veszítettek el. „Bolondok is lennének tálcán felajánlani, mikor a helyiek sem adták vissza a jussunkat” – fakadt ki keserűen.

Az esperes szerint, ha a visszaállamosítás révbe jut, az egyházközség tagjait nagyon súlyosan fogja érinteni. Ha egy-két méter fát kapott egy szegény család, az nekik többet jelentett, mint egy gazdagnak egy nagyobb tétel, így a szegényeken fog az ostor csattanni. Jakab Fancsali Kálmán úgy véli, ezzel az állam megmutatta igazi arcát, hogy nem az emberekért és nem az erdélyiekért dolgozik, hanem ellenük van, és ez végképp bebizonyosodik, amennyiben ezt az aljas kezdeményezést véghez tudják vinni. „Közösen kell fellépni, össze kell fogni” – hívta fel a figyelmet.

Az esperes jól ismeri a gyülekezetét, tudomása van arról, hogy a kisnyugdíjasok olyan szorult helyzetben vannak, hogy az orvos által felírt négy orvosságból csak kettőt tudnak megvásárolni, többre nincs pénzük. Ezeket az embereket a közbirtokosságtól kapott tűzifa elveszítése nagyon súlyosan érintené.

„Az erdőnk mellett fagyunk meg”

A pénzügyminisztérium hadjárata felháborította a közbirtokosság tagságát. Ozsdola népe rendkívül sokat szenvedett a kommunizmus során, a regnáló hatalom akkor is sanyargatta a kollektivizálást ellenző, evégett a háromszéki betyárokat „adó” települést, amely most ismét államosítási kísérlettel néz szembe. Páll Dénes közbirtokossági tag, a község alpolgármestere elmondta: a 2900 hektáros tulajdon esetleges elveszítésének morális és anyagi hozadéka is lenne. „A nagy többségnek anyagi veszteséget okozna, hiszen nem mind téli tüzelőt, hanem készpénzt is kaptak a közbirtokosságtól. A társulás biztonságot nyújtott a közösségünknek. Remélem, hogy kedvező döntés születik számunkra, a kialakult helyzet borzasztó az ozsdolaiakra nézve” – vélekedett Páll. Alpolgármesterként tisztában van a hátrányos helyzetben élők ozsdolaiak számával is, elmondása szerint a helyiek nagyon megéreznék a tűzifa elveszítését, hiszen magas ára van a fűtőanyagnak.

Bartók Lenke elmondta: a férje családjának 31 hektár erdeje volt, amiből 40 százalék „átesett” a hegyen túlra, a maradékon hat testvér osztozott. „Minden évben fát kaptunk, ha ezt is elveszítjük, az nagy kiesés lesz, meg kell vegyük, de még az sem tudjuk, honnan. Nekem 640 lejes szociális nyugdíjam van, a férjem sofőr volt, neki valamivel több. Sok öregnek és másoknak is gondot fog jelenteni a közbirtokossági erdő elveszítése. Én minden évben hét méter 35 cm fát kaptam, ez közel két öl, és szűkösön elégnek bizonyult. Ez közel 2000 lej pluszkiadást jelentene, nekem háromhavi nyugdíjam nem elég erre” – magyarázta lapunknak.

Bartók Lenke: „Ezután honnan szerezzük be a tűzifát?”
Hajdú Margit szintén 640 lejes nyugdíjból él, és van egy beteg, 47 éves leánya. „Nincs miből megélni. Nincsen tűzifa, honnan vegyük meg? Éppen innen, Ozsdoláról akarják elvenni az erdőt? Valahogy nem néz ez jól ki. Mi három helyt tüzelünk télen, hat öl fa kell. A közbirtokosságtól 5,5 öl fát kaptunk, ami szűkön, de elég volt. Megfagyunk télen, ha ez nem lesz, 640 lejből mit vegyek? Nagyapáink megőrizték az erdőt, most elveszik. Ha nem lett volna az övéké, akkor a telekkönyvmásolat miért van meg? Édesapám 1904-ben született, de soha nem mondta, hogy nekünk az állam fizetett volna az erdő után, telekkönyv van mindenről. Saját erdő alatt lakunk, és megfagyunk télen?” – tette fel a retorikus kérdést. Még hozzáteszi: a régi emberek, ha megéhezték is, de erdőt vásároltak, nemhogy túladjanak rajta.

Hajdú Margit attól tart, hogy a saját erdejük mellett fagynak meg télvíz idején
Az emberek megélhetősége van veszélyben – bizonygatja Arros Imre is, aki nagybátyjai révén lett közbirtokossági tag. „Sokat foglalkoztam az erdőkkel, de soha nem hallottam az öregektől, hogy az állam kifizette volna a tulajdonunkat. Semmi papír nincs erről, pedig ügyelnek az ilyesmire az embe­rek” – sorolta érveit, hozzátéve, hogy neki csak 1,5 hektár tulajdona van, de az is pótolt a téli szükségletbe.

Gyökerüket veszítik el az emberek

Lukács Attila a Láros által létrehozott Tekeres Kft. ügyvezetője. Ő vezette a kitermelő csoportot, a céget akkor hozták létre, mikor 2014-ben megváltozott az erdészeti törvény, és szabályozták, hogy csak szakosodott cégek juthatnak hozzá fakísérő iratokhoz. „Mivel a közbirtokosság tulajdonképpen egyesület, létre kellett hozni a céget, hogy az embereknek tudjuk folyósítani a tűzifát. A mi esetünkben úgy történt, hogy a cég bérmunkát végzett, szállítottuk, felhasogattuk, kiosztottuk a tűzifát. Tíz embernek adtunk munkát tisztességes fizetésért, ők nem kényszerültek arra, hogy elhagyják a szülőföldet. Most el kellett bocsássuk őket, néhányan már külföldön dolgoznak, más munkanélküli státusba akerült. Jelen pillanatban két ember és jómagam vagyunk, addig, míg tisztázódni fog ez a piszkos ügy. Megjegyezném, hogy tíz emberen kívül még további hetven embernek szolgáltatott a közbirtokosság közvetve munkát Ozsdolán. A fát megpróbáltuk helyi cégeknek értékesíteni, akik így további munkát adtak a helyieknek. Ők a helyi péktől vették a kenyeret, így egy láncfolyamat szakadt meg ily módon. Ki merem mondani, hogy ez egy szűkebb formája volt az autonómiának” – summázott Lukács Attila.

Arros Imre nem hallott arról, hogy az állam valaha fizetett volna az ozsdolaiaknak
A Láros évente 2500 köbméter fát termelt ki. A tavaly 3500 űrméter tűzifát osztottak ki, ez egy méter magasságban 3,5 km hosszú fasort képezne. A közbirtokosságnak ezer tagja van, így szinte nincs olyan család, amit ez az ügy nem érintene.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. június 24., 15:31
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Tartsanak ki ne hagyják magukat kirabolni!!!!
    Az ozsdolai földosztó bizottságot kellene kifüstölni! Aki 20 éve vár a jógos földjére annak porosodik a doszárja, aki már 1x megkapta az még méretett a Nagyágon is! A Dna kötné meg!😤

    • User
      Dátum: 2019. június 24., 22:39
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Páll Dénes-t az erdő sorsa miota érint ilyen nagyon ha faluban élő emberek semm érdekli.. a falu utjait kövekkel megmocskolta az utakat és ez igy jó a falunak..Gelencén az ilyen tettért a falu népe a megyéből is kikergette volna.

  • User
    Dátum: 2019. június 26., 12:09
    ÉRTÉKELÉS: 2

    8 hektar utan miert csak masfel ol fa kell jusson?-jo lenne azokat ellenorizzek,akik a sok penzt el teszik,es ugyesen utana nezni a vagyonuknak.Itt jon pl. Toth ur meghalt es jo par milliardocska maradt utana,azt hirtelen tisztara kellett mosni,itt ott,de ez mar az ok bajuk ugye ? MIert kellett a hilibi kozbirtokossag elnoke a sajat kertjet az egyhaznak el adja,mondhatni sajat maganak tobb tizezer lejert,azt ki ellenorzni? Na de ez mindegy is,mocsok korrupt,maffia banda az egesz s a neptanacsrol aztan ne is beszeljunk….kozbirtokossag,kozmunka,70 embert foglalkoztat a jo naagynyavajat…senki se dolgozik sehol. A hilibi temeto teli van medvevel s vaddisznoval,takaritani sem mer ki menni az ember….