Felhívás!

Kevesen járnak „otthon iskolába”

Kevesen járnak „otthon iskolába” Kovászna megye

Nyugatabbra bevett szokás, Romániában alig ismert, Háromszéken pedig egyáltalán nem alkalmazott a homeschooling, vagyis az otthonoktatás. Ugyanakkor sokaknak tetszik az ötlet, csak a módszertanát nem ismerik.

Az otthonoktatás vagy homeschooling tőlünk nyugatabbra ismert és alkalmazott oktatási módszer: a gyerek nem jár tanintézménybe, hanem a szülők letöltik az anyagot, otthon tanulnak, és csak vizsgázni járnak be a diákok. Nyugaton mindez bevált és jól leszabályozott módszer, miközben Romániában a törvénykezés ellentmondásos, és nem is engedi minden esetben, hogy otthon tanuljon a gyerek. Ennek ellenére vannak lehetőségek arra, hogy ne kelljen iskolapadot koptatnia.

Országos szinten mintegy ötszáz gyerek magántanuló, a szülők egy egyesületet is létrehoztak, ahol tapasztalataikat, véleményüket megosztják. A román tanügyi törvény értelmében csak azok a gyermekek tanulhatnak otthon, akik betegség miatt nem járhatnak iskolába, mozgássérültek vagy speciális oktatást igényelnek. Más lehetőség nincs, tehát az egészséges és iskolaérett gyerekeknek kötelező intézménybe járniuk. Akik mégis az otthontanulás mellett döntenek, azok vagy magyarországi vagy más, nyugati, esetleg amerikai tanintézménybe íratják be a csemetéjüket. A szülők által létrehozott egyesület honlapjáról az is kiderül, hogy a homeschooling nem kerül sokba, 300-500 dollár közti összeget kell fizetni a csomagért, mely tartalmazza a tananyagot, segédeszközöket, vizsgateszteket. Ha egy diák külföldi iskola magántanulója, visszatérhet a román oktatási rendszerbe, viszont különbözeti vizsgát kell tennie. Amennyiben érettségi előtt áll, az iskola megadja a 12 osztály elvégzéséről szóló dokumentumot, majd beiratkozhat itthon is az érettségire.

Az otthontanulásról megoszlanak a vélemények, vannak, akik szerint hasznos és jobb, mint a román oktatási rendszer, míg mások szerint elveszi a gyerektől a szocializálódás lehetőségét, a közösségi élményeket. Kovászna megyében ez a gond nem áll fenn, itt nincsenek magántanulók – mondta el megkeresésünkre Kiss Imre tanfelügyelő, Hargita megyében azonban már többen is választották ezt a megoldást, és magyarországi iskolába íratták gyerekeiket.

Kovács Andi iskolapszichológus szerint is fontos, hogy közösségbe járjanak a gyerekek, ugyanis a mai felgyorsult világban már valamelyest visszaszorult a kommunikáció, és az otthoni tanítás még inkább ront a helyzeten. „Valószínű, hogy könnyebb otthon tanulni és elkerülni az oktatási rendszer hibáit, de ennek ellenére is több a hátránya a homeschoolingnak, mint az előnye. Fontos, hogy a gyermekek kapcsolatba kerüljenek egymással, ismerkedjenek, barátságokat kössenek, és közös élményeik legyenek hétköznap vagy a táborozások, osztálykirándulások alkalmával is. Aki tanulni akar, az a rossz rendszerben is megtalálja a helyét, vannak kiváló pedagógusok, akik segítenek a diákoknak” – mondta a szakember.
Ezzel ért egyet Nagy Irma nyugalmazott tanítónő is, aki szerint az osztályközösségben a fent említett kötődések kialakulása mellett megjelenik a versenyszellem is, ami buzdítja a nebulókat, hogy jobbak, felkészültebbek legyenek. Aki otthon tanul, az nem vesz részt versenyeken, vagy ha mégis, az online felületen történik, nem találkozik más diákokkal, nem alakul ki a vizsgadrukk és a versenyszellem – tette hozzá Nagy Irma, aki 42 éven át tanított.

Romániában egyébként jelenleg 11 osztály a kötelező – ebben benne van az előkészítő nulladik is –, viszont nem kötelező hazai tanintézménybe íratni a gyermekeket. Ugyanakkor országos szinten és Háromszéken is nagy az iskolaelhagyás, főleg 8. osztály után. Akkor beszélünk korai iskolaelhagyásról, amikor az iskolaköteles diák többszöri osztályismétlés után három évvel meghaladja saját korosztá­lyát, és az érvényben lévő jogszabály alapján nem lehet visszaírni nappali tagozatra a következő tanévre, illetve nyolcadik osztály után egyszerűen nem jár tovább iskolába – magyarázta a főtanfelügyelő. Tavaly Háromszéken 186 diák hagyta el az oktatási rendszert, leginkább a hátrányos anyagi és szellemi családi háttér, valamint sok esetben a korai munkavállalás miatt. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. április 10., 11:52
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Nem akarom kérdőre vonni a cikkben megnevezett személyek szaktudását a maguk területén. De az a helyzet, hogy ők csak az intézményesített oktatást ismerik és fogalmuk sincs az otthonoktatásról. Ezért jobb lenne, ha csak arról nyilatkoznának, ami felől van ismeretük. Ami például a szocializálást illeti, az általam ismert otthonoktatott és intézményesített gyerekek közül az előbbiek sokkal szociálisabbak, kommunikatívabbak, barátságosabbak… és nem csak a maguk korosztályával, hanem bárkivel. És ez legfőképpen annak köszönhető, hogy a szülő időt szán a gyermekére, amit a legjobb pedagógus sem tud helyettesíteni.

  • User
    Dátum: 2019. április 10., 16:26
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Hm, hm. Nem is tudom hogyan értékeljem a cikket. Tudomásom szerint csaknem félszáz otthonoktatott diák van Háromszéken és több ezer Romániában. Lehet, hogy sok munkával járt volna felkutatni őket? Egyáltalán, sok munkával járt volna egy jol dokumentált cikket írni? Talán Ildikó tudna erre válaszólni.

  • User
    Dátum: 2019. április 10., 22:35
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Háromszékiek voltak az első Román otthonoktató gyerekek, akik egész életükben ezt az oktatási formát gyakorolták és most elismert hazai és külföldi egyetemeken tanultak.

    Nagyon nehéz indulatmentesen reagálni egy olyan cikkre, amelynek szerzője arról értekezik, aminek csak nagyon felületesen nézett utána.