Felhívás!

Kassai-lovasíjászok Háromszéken

Kassai-lovasíjászok Háromszéken Kovászna megye

A Szellemi Örökség Nemzeti Kulturális jegyzékébe felvett, Hungarikumként nyilvántartott világhírű Kassai-lovasíjászatnak háromszéki képviselői a sepsiszentgyörgyi Recsenyédi testvérek. Ők a Székely Vágtán is bemutatták tudásukat, ez alkalommal készült interjúnk is.

– A Székely Vágtán kívül igazából nem sokszor hallani Önökről.
Mi ennek az oka?

– Bár mi a legelső Székely Vágtától kezdődően állandó fellépői vagyunk a rendezvénynek, és sok más alkalommal is tartottunk bemutatókat – igaz, korábban Sasíjász Hagyományőrző Egyesület néven szerepeltünk – ritkán keresnek meg a háromszéki sajtó részéről. Talán ennek az is az oka, hogy bár hosszú ideig próbáltuk létrehozni a Kassai Lovasíjász Iskola háromszéki csapatát, azt csak a csíkszeredaiakkal együtt tudtuk megvalósítani. Évekkel korábban találkoztunk ugyanis Lőrinc Rómeóval, aki hozzánk hasonlóan műveli a lovasíjászatot, és most vele együtt működtetjük az erdélyi Kassai-lovasíjászatot Csíkszeredában. Ott épült ki egy olyan központ, ahol egy nagylelkű vállalkozó hozzájárulásának köszönhetően van egy Kassai Lajos által felavatott lovasíjászpálya, amelyhez még béreltek egy húszhektáros legelőt is, ott tartják a saját lovakat is. Van lófürösztő és kinti lovarda is, már csak egy fedett pálya hiányzik, hogy rossz időben is tudjunk edzeni, versenyezni. Ide járunk mi is. Ennyi év tapasztalat után úgy látjuk, kell két megye összefogása ahhoz, hogy működni tudjon Székelyföldön is a Kassai Lovasíjászat, itt, Háromszéken kevesen vagyunk. Bár volt egy csapat, egyesek egyetemre mentek, mások csak simán kimaradtak, így feloszlott.

– A tanítványok tehát csíkszeredaiak. Hogyan működik ez az iskola?

– Aki tag akar lenni, annak felvételiznie kell a Kassai-iskolába (a magyarországi Kaposmérő mellett). Szigorú szabályok szerint gyakorlatozik a helyi csapat, a Kassai Lajos által kidolgozott edzésrend alapján. Ennek része az is, hogy az edzések után leülünk, mindenki elmondja, mi tetszett és mi nem. Ez nagyon fontos momentum, mert a gyermekek megtanulnak beszélgetni. Ha kezdetben még csak egy-két szót mondanak, később már kerek véleményt tudnak formálni, érvelni tudnak. Egy gyermek, aki hozzánk jön, rendszert és fegyelmet tanul, meg hogy vigye végig azt, aminek nekikezdett. Ehhez nagyon fontos a szülői támogatás is, hogy amikor a motivációjuk, lendületük lanyhul, kicsit noszogassák, a pályán tartsák őket. Napi szinten végezzük a gyalogos íjászatot, illetve a lovas gyakorlatokat, minden második hétvégén (vagy akár gyakrabban) Csíkszeredában edzünk az ottaniakkal, akkor lovasíjász gyakorlatokra kerül sor.
Másrészt az edzéseknek része a lóval való munka, a lóápolás, az istállótakarítás, a területgondozás, szénacsinálás is. Elméletben másodlagos tevékenység, de a mester, Kassai Lajos szerint fontosabb az elsőnél, bár sokan nem szeretik ezt a munkát.

– A Vágtán bemutatott műsorukban túlnyomóan fiatal lányok szerepeltek. Hogy alakult ez így?

– Ha jól megnézzük, Erdélyben, a lovas sportokban mindenütt a lányok dominálnak. Tévedés azt hinni, hogy ez nem nekik való tevékenység, mert túl férfias. Az íjászatban és a lóval való bánáshoz is kell az az érzékenység, finomság, amely inkább a lányokban található meg. Van nekik való íj, nyíl, a mester külön amazon-tábort is tart nekik. Úgy látjuk, nem a lányok férfiasodtak el, inkább a férfiak lettek kissé puhányok manapság, sok olyan férfival találkoztam, akinek már a kézfogása gyenge, erőtlen…

– A lovassport elég költséges, nem ezért vannak kevesen a csapatban?

– Igaz, hogy költséges, mert az íjak ára 300-tól 2000 lejig terjed, meg kell venni és eltartani a lovat, elutazni az edzésekre. Ezért jönnek létre a lovasközpontok, ahol tudást és eszközt tudnak biztosítani a kezdőknek. Volt már olyan is, hogy egy anyagilag nehéz helyzetben levő tanítványnak a kezdeti lépéseit megszponzorálta a csapat. De nem az anyagi helyzet az elsődleges hátráltató ok, hanem a kitartás hiánya.

– Civilben mivel foglalkoznak?

– Egy családi vállalkozás keretében tradicionális pékséget működtetünk. Néha, főleg az Iskola másképp napok keretében, iskolákban is szoktunk nyílt történelemórákat tartani, mert a diákok sokkal könnyebben elsajátítják az ismereteket, ha közben megtapogathatnak egy íjat, látják a lovakat és a lovasokat a hagyományos felszerelésben. Nekünk fontos, hogy a nemzeti öntudatot erősítsük bennük.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2022. július 18., 17:31
    ÉRTÉKELÉS: -4

    A Recsenyédi (Kálnoki) kenyér, amit sütnek olyan kemény, hogy az íj lepattan róla. Hiába állok korán reggel sorba, egyáltalán nem friss, látszik, hogy legalább azelőtti nap sütötték.
    Régebb még amikor melegen lehetett kapni, ha kettévágtad akkor látszottak benne a pityókadarabok. Mára pityókaporos lett ez is, adalékanyagos, meg olyan tippadt kemény, hogy a fogad törik bele. Friss kenyérillata nincs mára. Biztosan dagasztás helyett lovakkal tiporják a tésztát, azért lehet ilyen kemény.

  • User
    Dátum: 2022. július 19., 20:51
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Kedves Ismeretlen aki lodagasztassal magyarázza a Kálnoki kenyeret . magának ez a pálya ismeretlen vagyis funkcionális analfabéta.azt tanácsolom maradjon a tapnal táplálék kiegészítőnek.