Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Jó, hogy hazaküldtek a kórházból?

Jó, hogy hazaküldtek a kórházból? Kovászna megye

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány nem annyira a mi egészségünket, mint inkább a romániai egészségügyi rendszert tette próbára. Miután a kórházakból „hazatanácsolták” a betegeket, illetve sokan csak nagyon indokolt esetben döntenek a befekvés mellett, arra lehetett számítani, hogy szakszerű kezelés hiányában többen fognak meghalni, mint mondjuk az előző évek hasonló időszakában. Bármennyire is furcsa, a statisztika egészen mást mutat.

Először a megye három kórházát vettük górcső alá. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója elmondta, tavaly május 1–7. között 362 beteget utaltak be az intézménybe, idén május első hetében alig hatvanat. Ha egyetlen napot, például május 7-ét vizsgáljuk, még szembetűnőbb az eltérés: tavaly 68 beteget fektettek be ezen a napon, idén négyet. Hasonló eredményt kapunk az egész április hónap összevetésekor is: tavaly 1629 páciens, idén 244.

– Fontos tudni, hogy COVID-os háttérkórházként mi csupán azokat a betegeket tudjuk beutalni, akik fertőzésgyanús vagy már konfirmált esetek, illetve természetesen vannak osztályok – például onkológia, akkut pszichiátria stb. –, amelyek a mi hatáskörünkbe tartoznak, ezek is gyarapítják a számadatokat. Minisztériumi rendelet szerint a COVID-háttérkórházaknak 80%-kal kellett csökkenteniük a beutalásokat, így készülve egy esetleges fertőzött-hullámra – magyarázta András-Nagy.

Hirdetés
Hirdetés

Tőle tudtuk meg azt is, hogy az intézménynek összesen 943 alkalmazottja van, őket a betegcsökkenés ellenére is foglalkoztatják, hiszen a rendelet kimondja, készenlétben kell állniuk.

– Ez az állapot addig tartható fenn, amíg nem térünk vissza az esetelszámolásra. Ha ilyen körülmények között már nem költségvetés szerint fizetnek, akkor nagy bajba kerülünk – összegezett az igazgató.

András-Nagy Róbert, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. 80 százalékkal kellett csökkenteniük a beutalásokat

Máshol is hasonló a helyzet

Canea-Kocsis András, a kézdivásárhelyi városi kórház menedzsere elmondta, a biztonsági intézkedések miatt náluk is jelentősen csökkent a beteglétszám, hiszen csak a sürgős eseteket fogadják.

– Így ez év áprilisában 371 bent fekvő betegünk volt a tavaly áprilisi 504-gyel szemben. Ugyanakkor míg 2019 áprilisában kevesebb mint 700 sürgősségi esetet láttunk el, addig ez év ugyanazon hónapjában több mint 800 hasonló esetet regisztráltunk (ez azért van, mert a szükségállapot bevezetése óta, ha valaki a 112-őt hívja a megyéből, akkor Kézdivásárhelyre vagy Brassóba viszi a mentő – szerk.). Mivel nincs sürgősségi részlegünk, a sürgősségeket az ügyeletvonalak látják el, továbbá, mivel ezek sokkal súlyosabb esetek és komplexebb kivizsgálásokat igényelnek, költségesebbek.

A kézdivásárhelyi kórháznak 270 alkalmazottja van, emellett ebben az időszakban a kovásznai kórháztól több mint 10 személy (asszisztensek, illetve ápolók), továbbá a megyei kórháztól egy újszülött-gyógyász szakorvos és asszisztens is segíti munkájukat. Mindenki bejár dolgozni, senki sincs technikai munkanélküli segélyen.

 

– Jelen állapot addig tartható fenn, amíg a biztosítóház kifizeti a szerződéses eseteket. Sajnos, ez nem vonatkozik a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek finanszírozására, amelyek ára ötszörösére növekedett az utóbbi időben, ezért van szükség a megyei és a helyi tanács, illetve támogatók segítségére – magyarázta a menedzser.

„Nincs munkaerő-fölösleg!”

A baróti kórháznál is jelentősen csökkent a bent fekvők száma a tavalyi évhez képest: míg 2019 áprilisában 240 beteget kezeltek, idén mindössze 139-et. Az egyébként 72 ágyas kórházban jelenleg mindössze 20 ágy foglalt! A kórház alkalmazottainak száma 120, kényszermunkanélküliségre senki sem küldtek el, pihenőszabadságot sem vehetett ki senki ebben az időszakban. A kórháznál levő járóbeteg-rendelő telemedicina formájában működik, az akut eseteket viszont konkrétan, fizikailag is ellátják (pld. egy sebészeti vagy nőgyógyászati beavatkozás formájában).

Lozsádi Botond orvosigazgató szerint a baróti kórház jelenleg elég nehéz anyagi helyzetben van, köszönhetően annak, hogy a járvány miatt többletkiadásokra kényszerültek, azok fedezésére pedig egyelőre csak ígéretet kaptak a kormánytól, pénzt ugyanis csak a COVID-os betegeket ellátó kórházaknak adtak, a baróti pedig nem ilyen. Szerinte az jelentene megoldást erre a helyzetre, ha nekik is engednék nem csak a sürgőségi esetek, hanem a krónikus betegek kezelését is. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „ami az apparátust illeti, a baróti kórháznál a kevés beteg ellenére sem beszélhetünk fölösleges munkaerőről.”

Eme kijelentéssel nem szállunk vitába, hiszen nem a mi dolgunk a kérdés elemzése, ellenben megkerestük a megye négy városának anyakönyvi irodáit. Arra számítottunk ugyanis, hogy ha kevesebben fekszenek kórházban, és ráadásul még világméretű járvány is tombol, akkor többen halnak meg. Bármennyire is fura, a statisztika mást mutat.

Eddig nem a temetkezési vállalkozásoknak állt a zászló

A megyeszékhelyen január 1-jétől április 30-ig 311 halálesetet vettek nyilvántartásba. Ugyanebben az időszakban 2018-ban 372-őt, 2019-ben pedig 390-et. Ebben mindenki szerepel, aki Sepsiszentgyörgyön hunyt el, akkor is, ha más megyei illetőségű volt. Az idei elhalálozások száma hónapokra lebontva: január 85, február 94, március 76, április 56 – tehát áprilisban haltak meg a legkevesebben, amikor 85 százalékkal kevesebben feküdtek kórházban, mint egy évvel előtte.

Kézdivásárhelyen 2020. január 1-je és április 30-a között 95-en hunytak el, míg tavaly az első négy hónapban „csak” 78-an. Tavalyelőtt viszont 107-en, tehát a 95 átlagosnak tekinthető. Kovásznán 2018-ban 47-en, 2019-ben 38-an, 2020-ban 32-en hunytak el az év első harmadában, Baróton tavaly 27-en, idén 33-an.

A négy városban tehát idén összesen 59-cel kevesebb embert veszítettünk el, mint tavaly, amikor sokkal többen feküdtek a kórházakban! Hirtelen arra gondoltunk, hogy akkor bizonyára falvakon ugrott meg a halálesetek száma, ezért a megyei személynyilvántartótól kikértük a megyére vonatkozó adatokat. Az Oláh-Badi Csaba irodavezetőtől kapott számok azonban lelohasztottak: az év első négy hónapjában 2018-ban 957-en hunytak el Háromszéken, 2019-ben 898-an, idén 843-an. A számok havi lebontásban: januárban 224, 280, 240, februárban 252, 192, 227, márciusban 278, 229, 202, áprilisban 203, 197, 174.

Hirdetés
Hirdetés

Miért halunk meg kevesebben, ha nem fekszünk be a kórházba? (És nehogy azt higgyük, hogy ez csak Kovászna megyére igaz: az egész országban tavaly márciusban 12.559-en hunytak el, idén 11.857-en!) Ennek elemzése, megmagyarázása szakértők, politikusok feladata, és óriási hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy nincs szükség kórházakra. Kórházakra szükség van. Ám az egészségügyi rendszerünk hatékonyságát illetően joggal vetődhetnek fel kérdések. Nekünk mindenesetre hirtelen János bácsi jutott eszünkbe, aki miután WC-be dobja a frissiben megvásárol pirulákat, imigyen magyarázta tettét felesége óbégatására: „Azért mentem el az orvoshoz, hogy ő is éljen meg. Utána azért mentem a patikába, mert a patikusnak is élnie kell. Most pedig azért dobtam el a felírt gyógyszert, mert én is élni szeretnék még pár évecskét…”

A számok azt mondják, a fél megye, pontosabban a lakosság 52%-a falun lakik, de ők a halottaknak csak 38,5%-át adják, a városon lakó 48%-ra esik a halálesetek 61,5%-a. Ennek okát is érdemes lenne alaposan kielemezni, tudván azt, hogy kórház minden városban van, míg falvakon legfennebb családorvos vagy javasasszony.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. május 13., 7:46
    ÉRTÉKELÉS: 16

    Azt állítani, hogy kevesebben halunk meg, ha nem fekszünk be a kórházba, felelőtlen és káros. Gondolják, hogy nem lesz semmilyen hatása a krónikus vagy rákos betegek elmaradt vagy halasztott kezelésének, az időben fel nem fedezett betegségeknek ? Ez a hatás a halálozási statisztikákra nem azonnali. Jó lenne, ha nem ilyen szenzációhajhász módon tálalnák ezeket az adatokat.

    • User
      Dátum: 2020. május 13., 10:55
      ÉRTÉKELÉS: 7

      Ebben a cikkben nincs olyan állítás, hogy „kevesebben halunk meg, ha nem fekszünk be a kórházba”. Olyan állítás van, hogy „óriási hiba lenne azt a következetetést levonni, hogy nincs szükség kórházakra”. Tessék figyelmesebben olvasni. A statisztika egyébként sem „szenzációhajhász”. Abban számok vannak, amiket lehet értelmezni.

      • User
        Dátum: 2020. május 13., 12:34
        ÉRTÉKELÉS: 5

        Es a cim, az mit sugall? Ellentmond a cikkben allitottaknak? persze, hogy szenzaciohajhaszas! A statisztika szaraz adathalmaz, mindenki ugy ertelmezi, ahogyan akarja. A cimben megadta az alaphangot hozza, a tovabbiakban is ebbe az iranyba viszi az elemzest: ,,Miért halunk meg kevesebben, ha nem fekszünk be a kórházba?”

        • User
          Dátum: 2020. május 13., 14:33
          ÉRTÉKELÉS: 5

          A kommentelők hozzászólásaiból én azt olvasom ki, hogy nem bíznak a kórházakban. Na, ez tényleg szenzáció, hiszen a fizetésük közel 10 százalékát a CASS oltárán áldozzák fel. A felvetett kérdésekre pedig orvosnak, orvosoknak kellene válaszolniuk. Már amennyiben van rá válaszuk. Ha nincs, akkor azoknak van igazuk, akik a magánkórházakban látják a megoldást.

    • User
      Dátum: 2020. május 13., 11:32
      ÉRTÉKELÉS: 7

      Figyelmesen olvasom. A cikkben egy kérdés van : „Miért halunk meg kevesebben, ha nem fekszünk be a kórházba? ” A statisztika önmagában nem szenzációhajhász, de a tálalás lehet az. Az értelmezést lásd a hozzászólásokban.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 7:31
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Érdekes statisztika. Minél kevesebbet utalnak be a kórházba, annál kevesebben halnak meg. Kérdés, hogy ezek után, hogy bizzon az ember az egészségügyi rendeszerben? Szóval ha otthon maradsz több esélyed van túlélni mint a korházban.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 7:09
    ÉRTÉKELÉS: 6

    Mindenkit megijesztetek evvel a hulyeseggel akkor mit varnak? A baj az hogy nem kezelik az ilyen olyan betegsegeket es pont abba halnak bele az emberek amit kesobb a koronavirusra fognak. Mostanaban mindenki koronavirusban hal meg.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 8:54
    ÉRTÉKELÉS: 17

    senki se beszel a korhazon beloli fertozesekrol,be utalnak egy betegseggel majd a korhaz megajandekoz kulombozo virusos megbetegedesekkel,es most mikor kevesebb a beteg kevesebb a fertozes,jo volt megcsinalni ezt a kimutatast,mert sok mindent le lehet kovetkeztetni a szamokbol ….

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 9:49
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Azt se felejtsük el, hogy kijárási tilalom esetén kevesebb a közúti baleset és egyéb trauma során elszenvedett betegség vagy halálozás. Ezek ugyanis dobogós okok az elhalálozások listáján…és persze még ott vannak a másfajta fertőző megbetegedések amiktől ugyanúgy védve lettük a személyes találkozások számának a csökkenésével.

    • User
      Dátum: 2020. május 13., 11:18
      ÉRTÉKELÉS: 2

      Kijárási tilalom esetén valóban kevesebb a megfertőződési lehetőség, de ugyanakkor kevesebbet mozgunk, többet eszünk, iszunk (alkoholt), stresszel a munkahelyi bizonytalanság, a gazdasági válság. Szóval nem lehet azt mondani, hogy azért halunk meg kevesebben, mert nem járunk ki a házból. A településeken kívüli közúti forgalom pedig most sem állt le, tehát a közúti halálesetek nem nagyon befolyásolják ezt a statisztikát.

      • User
        Dátum: 2020. május 13., 22:29
        ÉRTÉKELÉS: 3

        De igen, befolyásolják. A rendőrség szerint rendkívüli módon lecsökkent a balesetek száma a karantén idején. Pár száz ember egészen biztosan megúszta ezekben a hónapokban. És ez már egy pozitív hozadéka a bent ülésünknek.

        • User
          Dátum: 2020. május 17., 14:03
          ÉRTÉKELÉS: 1

          Pár száz ember nem úszhatta meg a közlekedési baleset eredményzte halált, mert tavaly egész évben 19-en haltak meg közlekedési balesetben a megyében.

      • User
        Dátum: 2020. május 14., 23:42
        ÉRTÉKELÉS: 0

        Az, hogy stresszesen élünk, sokat eszünk-iszunk, hosszabb távon fog elhalálozáshoz vezetni, nem most halnak ebbe bele, az első részegedésnél. Viszont a hirtelen, nem természetes halálesetek igenis csökkennek, ha az emberek mozgásukban korlátozva vannak…

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 9:15
    ÉRTÉKELÉS: 4

    Ami fontos és kimaradt, hogy milyen okból haltak meg az emberek. Csak akkor derülne ki, hogy az esetszám csökkenésnek van-e köze a kórházban levő betegek számához, különben lehet, hogy nem ok – okozati összefüggést látunk.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 11:14
    ÉRTÉKELÉS: 3

    A cikk címe viszont „Jó, hogy hazaküldtek a kórházból?”, mely következtetést sugall, még ha a vége felé mossák a kezüket, hogy nem akarnak ők ebből semmit levonni a kórházak hasznosságáról.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 11:11
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Surgossegi elletas Kezdin!!
    A tegnap ,12-en mely felhaborodassal tapasztaltam a surgossegi ellatas hatranyait,bukataoit.
    A tortenet: edesanyam par napja nem tudott enni,minden jott vissza,mar a vegen epszeru is visszajott,szeklete nem volt 5 napja,ezek utan persze legyengult;,nagy elhatarozast veve felhivtam a112 surgossegi hivoszamot,ahol elmondtak az itteni korhaz Covid-os korhaz surossegel csak Kezdire viszik. Ez van tudomasul is vettuk,es ez meg is tortent,gondolvan leg… Továbbiak

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 11:14
    ÉRTÉKELÉS: 6

    De hogy jutott a szerzo arra a kovetkeztetesre, hogy a korhaz az egyetlen kozos nevezo az elhalalozasi szamokat illetoen? meg kellett volna vizsgalja az adott idoszakokra a kozuti, munkahelyi balesetek szamat, a halalozasi okokat es igy tovabb, atfogobb statisztikat alkotni es mas osszefuggeseket is keresni. Ez ugy nez ki, mintha a Janos bacsis viccbol indult volna ki es arra keresett statisztikat, nem pedig forditva. Igaza van az elso kommentelonek, szenzaciohajszalas igy talalni ezeket az adatokat, raadasul veszelyes is lebecsulni a korhazak, orvosok munkajat.

  • User
    Dátum: 2020. május 13., 14:11
    ÉRTÉKELÉS: 8

    A korhazi kezelesekre szukseg van es lesz, mert amit a csaladorvos nem tud ellatni azt csak is a szakorvos oldhassa meg . Az teny es valo , hogy egy jo lelkiismeretes csalad orvos aki szereti a szakmajat es felkeszult mint amilyenek regen voltak( 70 -es es a 80 -as evekben ) nagyon sokat tud segitteni a betegen .Sajnos a nagy papir burokracia nem engedi meg a csaladorvosoknak , hogy inkabb a betegek vizsgalataval, kezelesevel foglalkozzanak mint az informatikaval , recept nyomtatas , nem mukodik a rendszer stb vagy egyaltalan kedve nincsen dolgozni , mert ilyen eset is volt .Nem csak az emberekkel van a baj hanem az egesz egeszsegugyi rendszerrel Romaniaban !

  • User
    Dátum: 2020. május 17., 12:34
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Az nem tűnt fel esetleg, hogy a népesség évről évre csökkenő tendenciát mutat? Talán ennek is köszönhető, hogy évről évre kevesebben halnak meg!