Ígéretek helyett tettekre van szükség – árvíz utáni helyzetkép Erdővidéken

A házakat többnyire megkímélte, de több száz hektár területet öntött el az árvíz Erdővidéken a múlt hét folyamán. A településvezetők szerint mederszabályozásra, gátak építésére és javítására van szükség, méghozzá minél hamarabb.

Noha az árvíz Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken okozta a legsúlyosabb károkat a megyében, az elmúlt héten Erdővidék települései sem maradtak sértetlenül. Az ár előbb a Hatodra vezető utat mosta el, majd az Olt folyó és a Kormos-patak vízszintje megemelkedett, kiléptek a medrükből, és elárasztották a termőföldeket.

A Baróthoz tartozó Felsőrákoson már kedden meghaladta a gát szintjét a víz, csütörtökre pedig az Olt vízállása olyannyira magas lett, hogy a Kormos-patakot már nem tudta befogadni, ezért félő volt, hogy további földterületek, egy farm és lakóházak fognak víz alá kerülni. Benedek-Huszár János, Barót polgármestere szerint szerencsére a legrosszabb forgatókönyv nem valósult meg, de így is jelentős a kár: csaknem 300 hektár került víz alá.

Gátak építése, javítása szükséges

Egy héttel az áradás után a polgármester elmondta: lakóházakban nem keletkezett kár, viszont Felsőrákos határában 256 hektár, Miklósváron 30 hektár területen pusztított a víz. Arról azonban, hogyan fog zajlani a gazdák kártalanítása, még nem tudni pontos információkat. „Kizárólag mezőgazdasági területekre tettünk bejelentést a megyei kárfelmérő bizottságnál. „A gazdák egyenként hozzák be jelentéseiket, ezeket összesítjük és továbbítjuk a mezőgazdasági igazgatósághoz. Csak ezután derül ki, milyen állami kárpótlásra számíthatnak” – nyilatkozott az elöljáró.

A Barót-patak áradása nem okozott különösebb gondot, viszont tartottak attól, hogy a Köpec-patak és az Olt találkozásánál is kilép a víz a medréből. Végül ez nem történt meg. Köpecen már az első pillanattól kezdve felkészültek az esetleges áradásra: homokzsákokkal, deszkákkal torlaszolták el a kapukat a helyiek.

Benedek-Huszár János szerint az önkormányzat korábban többször kérte a vízügyi hatóságot, hogy szabályozzák a patakot az érintett utcában a károk megelőzése érdekében. Hogy a későbbiekben védve legyenek a területek, Benedek-Huszár János szerint arra van szükség, hogy az olaszteleki hídtól lefele mintegy 800 méter hosszú gát épüljön a bal oldalra is, hiszen jelenleg csak a jobb oldalon van védelem.

Az gát, amelyet a mostani áradáskor áttört a Kormos-patak, korábban a bányavállalaté volt, jelenleg gazdátlan – hívta fel a figyelmet a polgármester –, ezért kérvényezték, hogy vegye át a vízügy, építse újra, és gondozza. Ugyanakkor kiemelte, Miklósváron az áradásokért elsősorban az Olt-gát alatti zsilip meghibásodása okozta a problémát, ezért ennek, illetve a többi áteresznek, zsilipnek a javítását is a vízügytől kérik.

Szabályozni kell a Kormos-patakot

Noha még nem tudják felmérni pontosan, Bardocon több tíz hektáron tette tönkre a víz a mezőgazdasági terményeket – burgonyát, kukoricát –, de az infrastruktúrában is keletkeztek károk. A községvezető már az áradások kezdetekor jelezte, hogy a nemrégiben korszerűsített 42-es utat – amely Olasztelekről indul, átszeli Bardocot és Erdőfülét – is elérte az ár, és 40–45 méteres szakaszon elmosta az út martját.

A kár körülbelül 200 ezer lej értékű. Ezenkívül egy csűr alapját is megrongálta a víz. Balázsi Dénes polgármester szerint ezek a károk megelőzhetők lettek volna, ha a vízügyi igazgatóság elvégezte volna a szükséges munkálatokat. „Már rég elkészítették a Kormos medrének felmérését, Erdőfüle felső részétől egészen a baróti vízházig. Parterősítésre, mederszabályozásra lenne szükség. A tervek elkészültek, megadtuk a szükséges hozzájárulásokat, de minden az ígéretek szintjén maradt. Attól tartok, ez még sokáig így marad” – nyilatkozott a Székelyhonnak Bardoc község vezetője.

Hozzátette, hasonló esetekben az önkormányzat a lehetőségeihez mérten azonnal közbelép, saját forrásból segíti a lakókat. A szomorú az – tette hozzá –, hogy az ilyen helyzetek után sokszor az önkormányzatnak még magyarázatot is kell adnia a számvevőszéknek arra, miért volt avatkoztak be vészhelyzet esetén. Balázsi Dénes napra pontosan 25 éve vezeti Bardoc községet, de úgy érzi, eleinte könnyebb volt érvényesülni, dolgozni, haladni. A jelenlegi körülmények között mindaddig nem bízik a patakmeder rendezésében, míg cselekedeteket nem lát.

Nagyajtán az esőzések ugyan megduzzasztották az Ajta-patakot, de az nem lépett ki a medréből. Vargyason még nem mérték fel, pontosan mekkora kár keletkezett a településen és térségében, de Imets Lajos polgármester szerint elsősorban kaszálókat, hidat, utat, hétvégi házakat érintett az árvíz. A víztisztító állomásban végül nem keletkezett nagy kár, ám a múlt hét folyamán két napra kénytelenek voltak leállítani, amíg elvonul az ár. Szerdán, egy héttel az árvíz után a település felső felében takarították ki az udvarokat, házakat, a polgármester szerint rövidesen visszaáll a régi rend.

Fotó: Tuchiluș Alex