Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Hungarikum-díjat kapott a székelykapu

Hungarikum-díjat kapott a székelykapu Kovászna megye

Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.

Hirdetés
Hirdetés

Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett. Amint korábban is beszámoltunk róla: a tavaly ősszel meghozott döntés mögött négy évnyi csapatmunka állt, mert nagyon pontos, minőségi, hiteles, adott formai keretekhez igazodó pályázati anyagot kellett a Hungarikum Bizottság asztalára tenni.

Értékőrző, kisépítészeti csoda

A Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szőcsné Gazda Enikő által összeállított dokumentáció szerint a székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai- és faragó tudását és sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára. „A székelykapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma” – világított rá a néprajzkutató és muzeológus.

Szőcsné Gazda Enikő a díjátadón. Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

A múzeum oldalán közzétett leírás szerint Székelyföldön több területi variánst különböztethetünk meg. „Háromszék elsősorban a nagyon magas, monumentális méretű, ácsolt kaputükrű, domború faragású kapuiról volt nevezetes. Csíkban kevésbé plasztikus a faragás, alacsonyabbak a kapuk, a kaputükör sok esetben deszkakivágásos. Udvarhelyszék az oszlopos díszítésű kapuk hazája, itt látható a legtöbb festett kapu. Marosszéken leginkább gyalogkapuk láthatók, erőteljes domború faragással” – írják a Székely Nemzeti Múzeum képviselői.

Ösztönzi a legkisebb közösségeket is

„Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székelykapu is hungarikum lett a kürtőskalács után” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeháza sajtóirodájának közleménye szerint. Mint mondta, Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőtér, épített örökség alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit.
1733-ből származó, dálnoki kapu a Székely Nemzeti Múzeumban. Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

A tanácselnök azt is hozzátette, hogy a hungarikum-rendszer erénye, hogy ösztönzi a legkisebb közösségeket is, hogy feltérképezze, ápolja, éltesse és továbbadja a számára fontos értékeket. „Kovászként működik, mozgalmakat indít el, helyi közösségeket kovácsol össze, erősíti a lokális és nemzeti identitást” – fogalmazott.

A felterjesztés szerint még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu látható Székelyföld területén. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból Dálnokról származó székely kapuja a székelység múzeumának bejáratát ékesíti.

Nyitókép: 1761-ből származó, pávai kapu a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások