Felhívás!

Felülvizsgálják az árkosi Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatását

Felülvizsgálják az árkosi Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatását Kovászna megye

A galaci törvényszék elrendelte az Árkoson álló Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásáról 2012-ben hozott, jogerős ítélet felülvizsgálatát.

A közelmúltban hozott első fokú ítéletről a Krónika napilap számolt be hétfői számában. A romániai bíróságok portálján közölt ítélet szerint a törvényszék a kastélyban működő Árkosi Kulturális Központnak a 2004-ben hozott első fokú bírósági határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelmét fogadta el.

A visszaszolgáltatást rögzítő megfellebbezhetetlen ítéletet 2012 novemberében mondta ki a romániai legfelsőbb bíróság, de a Dél-Afrikában, Spanyolországban és Portugáliában élő örökösök csak újabb pereskedések után, 2015-ben vehették birtokba és telekkönyveztethették nevükre a kastélyt és melléképületeit.

Az Árkosi Kulturális központ arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek bizonyítják, hogy a kastély nem a kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már 1945-ben az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott. Utolsó tulajdonosait ugyanis, az 1944 júniusában meghalt Szentkereszty Bélát és testvérét, Szentkereszty Erzsébetet a román állam 1944-ben “az országból hiányzó”, vélhetően elmenekült személyeknek tekintette.

Kincses Előd, az örökösök ügyvédje fél évszázados ügyvédi praxisa legfelháborítóbb ítéletének nevezte a galaci törvényszék által hozott döntést. Az MTI-nek azt mondta: az ítélet olyan dokumentumok alapján államosítaná vissza a kastélyt, amelyeket már a restitúciós per 2002-es elindításakor vizsgált a bíróság, ráadásul a felülvizsgálati kérelmet minden törvényes határidőn túl adták be a felperesek.

“A jogban kevés precíz dolog van, de a határidő ilyen” – jelentette ki az ügyvéd. Elmagyarázta: a törvény értelmében a perújításhoz olyan új dokumentum kell, amelyet az ellenérdekelt fél visszatartott vagy amelyet a perújítást kérelmező képtelen volt az eredeti eljárás során beszerezni. Az a joggyakorlat, hogy ha egy dokumentum az állami levéltárban található meg, akkor az nem alapozhatja meg a perújítási kérelmet, mert az eredeti per során is elérhető volt. Kincses Előd szerint az ügy ismét a legfelsőbb bíróság elé kerül, amely 2013-ban és 2018-ban is jogerősen visszautasította már a korábbi perújítási kérelmeket.

Az árkosi egykori udvarházat az 1870-es években báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna bővítette kastéllyá, jelenlegi alakját báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja alakította ki az 1890-es években. Az impozáns épületben 1982-ben a Román Kommunista Párt rendezett be vadászkastélyt Nicolae Ceausescu diktátor számára. A rendszerváltozás után a Művelődési Minisztérium alárendeltségébe tartozó, 1994-ben létrehozott Árkosi Kulturális Központ kapott helyet benne.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. március 4., 17:53
    ÉRTÉKELÉS: 6

    A megyében sok olyan ingatlant, beltelket,földet és erdőt szolgáltattak vissza amihez semmi jóga nem volt a tulajnak!!! Olyan is akad akiről a falu úgy tudta, h a család kihalt, erre vki megjelent és értékes területdket kapott vissza.

  • User
    Dátum: 2019. március 5., 14:59
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Ebben az a legszomorúbb, hogy az Árkosi Kulturális Központ “magyar” igazgatója, Kopacz Attila keveri a sz…rt, aki miközben nagy kultúramecénás, könyvkiadó szerepében tetszeleg, nem átallotta felfogadni ügyvédnek a Vatra Romanesca egykori alalenökét, csakhogy egy magyar nemesi kastélyt visszajuttasson a román államnak.

  • User
    Dátum: 2019. március 5., 22:45
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Várható volt, aki kopacot választotta, tudta, hogy még csak nem is udvarházban született. A nyereség elosztásáról nekünk nem küldenek köszönő levelet.