Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Erdélyiek nemzetközi megbecsülése

Erdélyiek nemzetközi megbecsülése Kovászna megye

Kevésbé ismert tényekre és adatokra rávilágító előadást tartott a Kőrösi Csoma Sándor Napokhoz kapcsolódó idei tudományos értekezleten dr. Flórián Csaba a göttingeni Tudományos Akadémia 18-19. századi erdélyi tagjairól. Ennek folyamán többek között megtudhattuk, hogy az 1942 óta Tudományos Akadémia néven működő, göttingeni Királyi Tudós Társaságot a kutatások megszervezése és az eredmények közzététele érdekében hozták létre 1751-ben.

Hirdetés
Hirdetés

A tudományos tevékenysége három szakosztályon (fizikai, matematikai, klasszika-filológia és történelemtudományi) folyt. Matematika szakosztályát a pozsonyi születésű dr. Segner János András (1704–1777) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, kémikus, csillagász, egyetemi tanár, alapító tag vezette három éven át, a tisztségről való lemondásáig. Ő találta fel és ültette gyakorlatba a Segner-kereket, vagyis a vízturbinát, és a nevéhez fűződik az egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumának a létrehozása is. Felsőfokú tanulmányait 1724-ben kezdte el a debreceni Református Kollégiumban, ezért a városban szobrot állítottak tiszteletére.

A 18-19. század során a göttingeni Királyi Tudós Társaság összesen 29 magyarországi, köztük hét erdélyi személyiséget, öt levelező és két tiszteletbelit tűntetett ki a tagságával.

Levelező tagok

Binder János (Szászbenne, 1767 – 1805) nagyszebeni tanár, igazgatóhelyettes, rektor. Két fontos, az Erdélyi szászok nyelve és Adalékok Erdély matematikai földrajzához című tanulmány szerzője.

Eder József Károly (Brassó, 1760 – Nagyszeben, 1810) filozófiai doktor, gimnáziumi tanár, világi pap, nagyszebeni iskolaigazgató, levéltári kutató, többek között az 59 történelmi kritikai észrevételt tartalmazó Suplex Libellus Valachorum, valamint Erdélyország Ismertetésének Zsengéje című művek szerzője. Több mint kétezer, addig ismeretlen oklevelet tett közzé.

Filtsch János (Nagyszeben, 1753 – Nagyszeben, 1836) tanár, lelkész, 97 erdélyi szász íróról és műveikről tett közzé megemlékezést. Fő szerepet játszott a nagyszebeni Brukenthál Múzeum létrehozásában.

Wolf Adrás (Kereszténysziget, 1741 – Nagyszeben, 1812) orvos, szülés-nőgyógyász, az első, Magyarországon megjelent orvosi műszerügyi monográfia és a Nagyszeben közegészségügyi helyzetét feltérképező tanulmány szerzője.

Born Ignác (Gyulafehérvár, 1742 – Bécs, 1791) jogász, geológus, bányatanácsos, utazó, a prágai Tudós Társaság (ma Cseh Tudományos Akadémia), valamint a világ első nemzetközi tudományos-technikai szaktestületének alapítója és műszaki- tudományos kongresszusának megszervezője. Legjelentősebb munkája az általa kidolgozott új kohászati eljárásról szól. A származásáról Kazinczy Ferencnek ezt nyilatkozta: „igenis én károlyfehérvári (gyulafehérvári) erdélyi magyar vagyok”.

Tiszteletbeli tagok

 Gyarmathy Sámuel (Kolozsvár, 1751 – Kolozsvár, 1830) orvos, nyelvész, nevelő, utazó, tanár, a magyar tudományos nyelvhasonlítás alapjainak letéteményese, az első magyar nyelvtankönyv (1794) és a magyarnak az észak-európai népek nyelvével való rokonságát bizonygató Affinitás megírója.

Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739 – Bécs, 1822) utazó, a nagyenyedi kollégium főgondnoka, Küküllő és Bihar vármegye főispánja, kormányszéki tanácsos, Erdély alkancellárja és főkancellárja, 1799-től a göttingeni Királyi Tudós Társaság tiszteletbeli tagja, a marosvásárhelyi Teleki Téka megalapítója.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.