Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Azok a csodálatos tölgyek

Azok a csodálatos tölgyek Kovászna megye

Csütörtökön a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatói tartottak előadásokat a leendő erdőmérnököknek – és az érdeklődő nagyközönségnek is – a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központjában azzal a céllal, hogy felcsigázzák a hallgatók érdeklődését tudományterületük iránt, természetesen az erdők érdekében.

Hirdetés
Hirdetés

L ados Botond Boldizsár doktoranduszhallgató az erdészeti genetikába mélyült bele, a tölgyek genetikájának kutatása alapján vázolta a tölgyek óriási változatosságot mutató fajainak evolúciós fejlődését és elterjedését.

A tölgyek (Quercus) összesített fajszáma meghaladja a négyszázat, ezek két nagy nemzetségbe tartoznak: a quercus és a cerris alnemzetségek közül számunkra az előbbi az érdekes, mert nálunk ebből él több faj, többek között a kocsányos és kocsánytalan tölgy is idetartozik – de a tölgyek Eurázsián kívül Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is jelen vannak. Az 55 millió évvel ezelőtt Délkelet-Ázsiában kialakult, a Kárpát-medencében 8–9000 éve jelenlevő fajok számos életteret meghódítottak az esőerdőktől a sivatagokig, mert rendkívül jó alkalmazkodóak és remek terjedési stratégiával rendelkeznek. Évi 500–1000 métert húzódnak a számukra kedvezőbb klímájú területek felé az emberi beavatkozás nélkül is, manapság jellemzően északra és keletre, azonban az ember kiterjeszti a populáció határait. Fennmaradásuknak kedvez az is, hogy képesek a hibridizálódásra, a kocsányos tölgy például kereszteződhet kocsánytalannal.

Rendkívül érdekesek e fák abból a szempontból is, hogy mint-egy 600 herbivor, azaz csak élő szövetet fogyasztó rovarfajnak szolgálnak élőhelyéül, ezek fele kizárólag a tölgyeken él, a tölgyeknek tehát kétségbevonhatatlan szerepük van a biodiverzitás fenntartásában – mindezt dr. Csóka György entomológus előadásából tudhattuk meg, aki feleségével, dr. Hirka Anikóval közös munkájának következtetéseit osztotta meg a Sapientia hallgatóival. A fejlett, idős fák olyan mikróélőhelyeket tartalmaznak, amelyek rendkívül fajgazdag rovarpopulációkat tartanak el, ezt a fiatalabb fák nem tudják biztosítani. De nemcsak a rovarok száma a lenyűgöző, hanem a közöttük levő interakciók is, és ennek végeredménye az, hogy a tölgyek az erdő immunrendszerének hasznos működtetői. A hangyabolyok jelentősen védik a tölgyeket, mert sok hernyót elpusztítanak a fákon. Bár azok ötletesen védekeznek a madarak ellen, olykor madárkakinak vagy nappal mozdulatlan ágnak álcázva magukat, tüskéket meresztve a madarak felé, vagy levélből sodort zacskókba bújva előlük, a hangyák megtalálják őket, és főleg tavasszal eledelül szolgálják fel utódaiknak.

Sajnos, az emberek mobilitása azzal jár, hogy számos idegenhonos kártékony rovarfaj is megjelenik tájainkon, egy magyarországi cserjén három különböző kontinensről származó poloskafajt talált a kutató: ázsiai, észak-amerikai és afrikai poloskafajt is azonosított.

Minden alkalmazkodóképesség ellenére a tölgyeseknek segíteni kell, hiszen a klímaváltozás is megviseli őket, de még számtalan veszélyt zúdított rájuk az ember – vonták le a következtetést az előadók. Ladó Botond Boldizsár szerint a csertölgyek genetikai vizsgálata többek között azt is szolgálja, hogy olyan fajokat keressenek és keverjenek a jelenlegi erdőállományokkal, amelyek szárazságtűrő géneket hordoznak, és javítják az új erdők ellenállóképességét, egészségi állapotát. 

Fotó: Beliczay László

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük