Az autópálya nyomvonala ellen tiltakoznak a kézdimartonfalvi gazdák

A CNIR és a megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.

A kissé hosszú – „A Kovászna megyei A13-as autópálya által károsodott földtulajdonosok jogaiért harcoló” –, de annál beszédesebb nevű, a bíróságon jövő hónapban bejegyzendő egyesület által összehívott tanácskozást Papp Attila helyi tanácsos, az EMSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke moderálta. Felvezetőjében arról tájékoztatta az összegyűlt több mint harminc érdeklődőt, hogy a közúti beruházásokért felelős országos társasághoz (CNIR) benyújtott kérésére kapott válasz alapján számára egyértelmű, hogy az A13-as autópálya Kézdiszéket átszelő, Kézdivásárhelyig tartó új nyomvonalát Kovászna Megye Tanácsa határozta meg, az nem végleges, és az esetleges változtatás is a megye önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Az előzményeket is felvázolta, mondván, a 2021 márciusára elkészült megvalósíthatósági tanulmány még öt lehetséges nyomvonallal számolt, ezek közül kettő érintette a szentkatolnai földeket. A tanulmány szerzői eleve a Maksa – Dálnok – Albis – Csernáton – Kézdivásárhely vonalat tartották a legoptimálisabbnak, a leggazdaságosabban kivitelezhetőnek, értékelésükben az kapta a legnagyobb pontszámot. Ennek a nyomvonalnak csak a Csernáton és Kézdivásárhely közötti szakasza érintette volna részben Szentkatonát, tulajdonképpen a két község közigazgatási határán, a mostani országúttal párhuzamosan húzódott volna végig.

„Hülyének néznek bennünket”

Ennek ellenére tavaly októberben kiderült, a CNIR egy olyan nyomvonalat részesít előnyben, amely sokkal érzékenyebben érinti a Szentkatolna községhez tartozó Kézdimárkosfalva, Kézdimartonfalva és Hatolyka gazdáit, egészen pontosan közel 170 parcellát. A megépítendő, többnyire 76 méter széles autópálya 60–70 hektár kitűnő minőségű termőföld kisajátítását teszi szükségessé, de tulajdonképpen egy 200 méter széles sávot céloz részbeni megkötöttségekkel.

Ez a nyomvonal-verzió azonban nemcsak a kisajátítás veszélye által fenyegetetteket érinti kedvezőtlenül, hanem azokat is, akik az autópálya miatt csak kerülőutakon tudnak eljutni egyes parcelláikhoz, ami jelentős költségekkel, továbbá időveszteséggel jár számukra. Papp Attila, mint mondta, a gazdák szószólójaként mind a megyei tanácstól, mind a beruházási társaságtól írásban kért magyarázatot, indoklást a nyomvonal – szerinte önkényesen történt – megváltoztatására: az előbbitől semmilyen választ nem kapott, az utóbbitól pedig csak annyit, hogy az estleges változtatásokat helyi szinten lehet eszközölni.

„Eljutottunk abba a fázisba, amikor egy kicsit úgy érzem, komolyabban kellene vegyük ezt az autópálya-mesét, mert itt hülyének néznek bennünket. A megyei politikum számára ez egy kényelmetlen kérdés, ám számunkra úgy tevődik fel, hogy akarunk-e valamit lépni vagy sem” – nyomatékosított a gazdálkodói mivoltánál foga maga is érdekelt Papp Attila.

Pereskedésre készülnek

A nyomvonal-változtatás eltökélt szándékával hozták létre – Kovács Levente elnökletével (további tagok: Ábrahám Géza és ifj. Pap Pál) – a szóban forgó egyesületet is, amely – „ha szép szóval nem megy” – jogi útra tereli az ügyet, és a bíróságon igyekszik érvényt szerezni akaratának. Erre leghamarabb szeptember-októberben kerülhet sor, addig várják a további tagok jelentkezését, ugyanis „a pereskedés pénzbe kerül, és nem kevésbe.”

Papp Attila rendkívül érdekesnek és ugyanakkor különösnek találja, hogy miközben a 2021-ben még érvényes nyomvonalat a maksaik, dálnokiak és csernátoniak azon kérésére változtatták meg, miszerint azokon a területeken jelentős mezőgazdasági termelés folyik, anélkül, hogy kérésüket tanulmányokkal, gazdasági mutatókkal, környezetvédelmi megfontolásokkal támasztották volna alá, Szentkatolna esetében ezt a szempontot figyelmen kívül hagyták. „Tehát egyszerűen csak kérték, és megkapták.”

Azt is kifejtette, nem tiltakoznának a mostani nyomvonal ellen, ha eredetileg is ez lett volna kijelölve, de megalázónak és elfogadhatatlannak tartja azt az „ordináré fogást”, ahogyan a szentkatolnaiakkal elbántak. A község jelenlévő polgármestere ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte a Lécfalva – Kovászna – Gelence vonal lett volna a legésszerűbb, hogy elöljárója kérésének eleget téve a fürdővárost is érintse a majdani autópálya, de maga sem érti, végül miért a mostani verzióra esett a választás.

„Miért kacskaringós a nyomvonal?”

A fórumon felszólalók leginkább amiatti elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy a megyei önkormányzat miért nem szervezett gyűlést a községükben, ahol ezt a kérdést megvitathatták volna, meghallgathatták volna a változtatás melletti érveket, kételyeikre megnyugtató válaszokat kaphattak volna. Ennek hiányában úgy érzik, valami olyan érdekek vezérelték a döntéshozókat, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni.

„Az egész életemet földművesként dolgoztam végig, apámat negyven éven át kulákként tartották számon, és most el akarják venni a nagyapám földjeit? Hát nem hagyom! – háborgott a 79 éves id. Pap Pál. Mások amiatti értetlenkedésüknek adtak hangot, hogy „miét ilyen kacskaringós az autópálya nyomvonala”, miért nem egyenesen húzták meg, és akadt, aki németországi példára hivatkozva felvetette, a kisajátítandó földekért nem pénzt, hanem ugyanolyan minőségű földet kellene adni. „Nem elég, hogy Szentkatolna a legelmaradottabb község a megyében, ahol az emberek többsége kizárólag mezőgazdaságból él, most mégis minket akarnak sújtani” – hangzott el.

Nem az íróasztal sarkán rajzolnak a térképre

A felmerülő kérdéseket Tamás Sándor tanácselnöknek is „közvetítettük”, aki lapunknak nyilatkozva leszögezte: naponta 20 ezer autó megy át Kézdiszéken, aminek 90 százaléka tranzitforgalom, és csak szemetet hagynak maguk után. „Mindannyian látjuk, hogy a nagy forgalom miatt járhatatlan az országút. Tehát, gondolom, nem képezheti vita tárgyát, hogy Kovászna megyének szüksége van az autópályára.”

A jövendőbeli autópálya 70 km-en szeli át Háromszéken, folytatta a megyevezető. „Hogy pontosan hol halad át, azt szakemberek mondják meg. Nem a megyében, egy íróasztal sarkán rajzolják a nyomvonalat. Sem én, sem más itt a megyében nem “tervezzük” a nyomvonalat.

Kiemelte, az autópálya nem megyei, hanem országos beruházás, megrendelője az országos autópálya-ügynökség. „A nyomvonal kijelölésekor a szakemberek megannyi szempontot, így talajszerkezetet, nemzetbiztonsági követelményeket, gazdasági mutatókat, Natura 2000-es érintettséget, hidrológiai állapotot és ehhez hasonlókat vesznek figyelembe, amikor a térképen meghúzzák a vonalat, ebbe sem a megyetanácselnök, sem a polgármesterek nem szólhatnak bele.”

Amit a megyei tanács tett: 2021-ben az érintett községekkel való előzetes egyeztetés után kibocsátott egy urbanisztikai bizonylatot, amely alapján most tervezik az autópálya jövendőbeli nyomvonalát – zárta nyilatkozatát Tamás Sándor.

Fotó: Kocsis Károly