Ápoljuk nagyjaink emlékét

Méltó helyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bejáratánál avatták fel pénteken a Gaál Sándor emlékére Vargha Mihály képzőművész által készített domborművet, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) éves eseményének nyitóakkordjaként.

A rövid ünnepség után, amelynek során Vargha Mihály és Para Zoltán, az EMT alelnöke leleplezte, Incze Sándor nyugalmazott református esperes pedig megáldotta az emléktáblát és plakettet, az egyetem nagytermében felidézték Gaál Sándor alakját.

Czegő Zoltán, 50 évvel ezelőtt készített interjúja kapcsán, a „hihetetlen nyomorban élő” fizikust, Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus pedig az egykori mérnök hányatott életének csernátoni korszakát idézte fel. Dr. Péter Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy „még lehetnek olyanok, akiknek neve nagyobb figyelmet érdemelne”. Miholcsa Gyula, fizikus, szerkesztő, aki korábban filmet is forgatott Gaál Sándorról, azt mondta: „jobb helyet el sem tudott képzelni” a táblának.

A szakember szerint nem szerencsés megfogalmazás, hogy „ellopták tőle a Nobel-díjat”, mert jóllehet a ciklotron elvét bő egy évvel hamarabb kidolgozta, mint Ernst Lawrence, aki ezért utólag megkapta a legmagasabb tudományos kitüntetést, ez csak az elv volt, a Berkley professzora pedig meg is valósította a találmányt.

Emlékeztetett: a mérnökember sok egyébbel is foglalkozott: például kidolgozta az egyenáramú villanymotor elvét, és a sepsiszentgyörgyi Bauer Gusztávval együtt egy olyan forgódugattyús belsőégésű motoron dolgozott, amit később a Mazdánál nagy karriert befutó Wankel-motorként ismert meg a világ.

„Ahhoz nem fér kétség, hogy Székelyföld egyik legnagyobb tudósa volt, kinek emlékét ápolni illik” – hangzott el.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.