A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Ady védelmében

Reisinger János Adyról tartott előadására szeretnék reagálni (lapjukban erről Bedő Zoltán számolt be). A főiskolai (és nem egyetemi, ahogyan ő magát reklámozza!) tanár többek között azt állítja, „Ady Endre legalább öt területen olyan önsorsromboló életmódot folytatott, amelyek közül egy is elég lett volna korai halála előidézéséhez. Hiszen kicsapongásai során nemi bajt kap, alkoholistává válik, különböző kábító- és ajzószereket használ, vagyonokat ver el szerencsejátékokon, és a dohányzás rabjává válik”.

Ha egy költő műveit elemezzük, és nem az életrajzát, akkor csak a művekről, Ady esetében csak a verseiről beszélhetünk. De Reisinger nem ezt teszi. Durván belegázol Ady életébe. Az általa állítottak sorra véve:

— Azt a bizonyos nemi bajt nem csak Ady, hanem sokan megkapták, még olyan emberek is, akik nem éltek kicsapongó életet, mivel abban az időben az a betegség nagyon elterjedt, mondhatni gyógyíthatatlan népbetegség volt. És ezt Reisingernek is illene tudnia. Aztán:

— Ady kábító- és ajzószereket az alkoholon kívül nem használt. Továbbá Adynak nem volt vagyona, ezért nem verhetett el vagyonokat szerencsejátékokon. Például nem kártyázott, mert azt unta. Aztán hogy jellem tekintetében nagyon hátul állt volna, ez is egy olyan állítás, amellyel Adyt, halála századik évfordulóján, emberi méltóságában alázza meg. Ilyet éppen Reisingernek nem volna illendő mondania – tudjuk, miért.

Ezek olyan csúsztatások, amelyeket, ha ő így tudja, és ezt hiszi, akkor az irodalomtörténészi önminősítése egyszerűen hamis; ha meg ő maga is tudja, hogy ezek nem igazak, akkor szándékosan félrevezeti a jóhiszemű, tájékozatlan közönségét, vagyis hazudik, tehát megkérdezhetjük: vajon hol is áll jellem tekintetében Reisinger? És akkor még nem is szóltam a művészettörténeti előadásairól, mint pl. Michelagelo Sixtusi kápolnabeli freskóiról tartott okoskodásáról. De arról talán majd máskor.

Dranik Ferenc tanár, Sepsiszentgyörgy

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. február 12., 0:07
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Dranik úr, mi ezt olvastuk róla-tőle: “Reisinger János vagyok, 1954-ben születtem Mosonmagyaróvárott. A helybeli Kossuth Gimnázium elvégzése után az ELTE Bölcsészkarának magyar-francia szakán végeztem 1978-ban, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetébe kerültem. Doktori értekezésemet Babits Mihály és Horváth János irodalomszemléletéről (1980), kandidátusi fokozatomat A Biblia és az irodalom kapcsolatáról (1994) írtam és védtem meg. Mikor a Biblia bekerült a középiskolai tananyagba, róla szóló előadásokra a TIT budapesti szervezete kért fel a József Attila Szabadegyetem keretében (1983). Az ELTE Jogi karának épületében 22 évig tartottam vetített képes előadásokat (1983-2005), a Magyar Rádió Társalgó műsora ezekből ötöt sugárzott (1984-1988), a Magyar ATV pedig csaknem 200 előadást vett fel Látók, szóljatok! címen 2000-2003 között. Több mint 20 könyvem, 200 tanulmányom jelent meg eddig, miközben több mint 10 ezer előadást tartottam itthon és hét külföldi országban. Jelenleg a Sola Scriptura bibliatudományi főiskola tanszékvezetőjeként dolgozom. Eddig három szakdolgozóm könyvét jelentettem meg (Prancz Zoltán, Soós Attila, Várkonyi András), legutóbb pedig Prancz Zoltán Pascal gondolatainak rejtélyét feloldó doktori dolgozatát (A valószínűségtől a bizonyosságig, 2012). 1991-ben alapítottam az Oltalom Alapítványt. 2006-ban http://www.eletadotv.hu elérhetőséggel bibliai internetes televízió műsorainak feltöltésébe fogtam bele. Az Életado televízió tartalmának egy része már erről a honlapról is elérhető. Feleségem, R. Balázs Katalin tanár, három gyermekünk van: Orsolya, Magdolna, Dávid. Tevékenységüket ismeretterjesztés, folyóirat-szerkesztés, filmkészítés jellemzi.” Mondja, írja le, milyen forrásokból cáfol, és írja most, ne “talán majd máskor”. Talán érdekes lehet.

  • User
    Dátum: 2019. február 12., 19:24
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Úgy gondolom, sem Adyt, sem Reisinger János tanár urat nem kell megvédenünk – nem szorulnak rá. Dranik úr pedig ismeretlen.
    A fenti írás egyetlen megállapításán tartanám érdemesnek elgondolkodni: a szerző nehezményezi, hogy Reisinger úr emberi méltóságában megalázta Adyt. És Dranik úr most éppen kit alázott meg?
    A Reisinger János tanár úr tudását és munkásságát értékelők népes csoportja, akik minden alkalommal megtöltik a Gábor Áron-termet, bizonyára válaszolni tud a “nagy kérdésre”, hogy jellem tekintetében ki hogyan áll.

  • User
    Dátum: 2019. február 12., 19:49
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Tisztelt Dranik úr!
    Ön kétségbe vonja a nagy tiszteletnek örvendő Reisinger tanár úr jellemét, viszont ha részt vett az előadásain tudhatja, hogy véleményét azonnal közölhette volna. Milyen jelleme van az olyan embernek aki csak a sajtóban és nem szemtől-szemben mondja el mit gondol az ott elhangzottakról. NE FELEDJE: az előadásokon nem kötelező részt venni.

  • User
    Dátum: 2019. február 13., 11:24
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Nagy bajban lenne Ady, ha így kellene megvédeni. Reizinger tánar úr előadása azért volt gyönyörű, ahogy cím is sugallta “Roncs és Ragyogás”, mert a ragyogásról szólt. Ady nagy szellemét, költészetét idézte meg, tágítja az elménket, hogy értékeljük Nagyjainkat, megtanít gondolkodni, hogyan kell kinyitni, mint egy zárt diót a verset és mindezt “nem középiskolás fokon”. Amit Őn ír azért méltatlan az előadáshoz, mert pont az volt a lényeg, hogy a Művet értékeljük és ne a Művészt .Sokunk nevében köszönjük Reizinger tanár a szellemi táplálékot amit előadásai nyújtanak “Roncs és Ragyogás” . Jakab Emese