Felhívás!

Nem egyszerű így oktatni

Nem egyszerű így oktatni

A koronavírus-járvány miatt kényszerből bevezetett online oktatás sok nehézségét okoz a tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt. A leggyakoribb gond a gyenge internetkapcsolat, illetve az, hogy minden gyereknek nincs megfelelő technikai felszerelése. A zágoni helyzetről Bartos Zsolt iskolaigazgatóval beszélgettünk.

– Hány tanulója van az iskolának?

– A zágoni Mikes Kelemen Általános Iskolában és a hozzátartozó alárendelt intézményekben összesen 520 óvodás és iskolás tanul: az óvodában magyar tagozaton 52, a román tagozaton 61 gyermek van. A 0–4. osztályos magyar gyerekek száma 98, míg román gyerekeké 120. A felső tagozaton pedig 99 magyar és 90 román diák tanul.

– Milyen alárendelt intézmények tartoznak Mikes Kelemen Általános Iskolához?

– A George Coșbuc 1–4. osztályos iskola (román tagozat), a Szabó Kati- és a Ion Creangă-óvoda, valamint a papolci 1-es és 2-es számú általános iskola.

– Végeztek már felmérést, hogy van-e minden gyereknek megfelelő technikai felszerelése az online oktatáshoz?

– Természetesen feltérképeztük a helyzetet. Minden gyereknek nincsen számítógépe, vagy táblagépe, telefonja, de úgy nyolcvan százalékuk be tud kapcsolódni az online oktatásba, amely a Google felületén zajlik.

– És azok a gyerekek, akiknek nincsen számítógépük vagy internetük, hogyan tanulnak?

– Senki nem kerülhet emiatt hátrányba, sajátosan alkalmazkodtunk a helyzethez. Elhelyeztünk egy dobozt az iskolába, ahova a tanárok beteszik a tananyagot, a gyerekek azokat elveszik, megoldják, és visszateszik a dobozba.

– Mi okoz leginkább nehézséget?

– Az átállás nehéz volt, volt, aki könnyebben alkalmazkodott, volt, aki nehezebben. A tanáraink végeztek ugyan továbbképzéseket, hogy zökkenőmentesen működhessen ez az új oktatási módszer, de a leggyakoribb gond az internettel van, nagyon sokszor nem lehet csatlakozni, gyakran megszakad, így a tanóra is leáll emiatt. Emellett pedig van olyan család is a faluban, ahol három gyerek tanul, de csak egy eszközük van az oktatáshoz, így a tanárok másképp kellett alakítsák a gyerekek órarendjeit, hogy mindenkinek megfeleljen. Aggódom az elsőseinkért is, mert úgy vélem, online nem lehet megtanulni írni, ezért kellene minél hamarább visszaállni a hagyományos oktatásra.

– Milyen új kihívást jelent ez a tanároknak, hogy a diákok otthoni környezetben tanulnak?

– Mindenki azt szeretné, ha a diákok minél hamarabb visszatérnének az iskolapadokba, nemcsak a pedagógus, hanem a diák és a szülő is. Akármennyire fejlett is a technika, az online oktatásnak több a hátránya a hagyományossal szemben. A helyi tanács segítségével sikerült minden tanár számára felszerelést vásárolnunk, összesen 26 laptopról van szó. Az informatikusunk segített elindítani a tanárokat ezen az úton: bemutatta a felületet, mit hogyan kell kezelni, jelszavakat osztott ki, amelyekkel be tudnak jelentkezni az órákra és hasonlók. Az idősebb pedagógusoknak kicsit nagyobb gondot okozott ez az átállás, de ez érthető, nem a technika világában nőttek fel. Azonban a pedagógusaink igyekezete nem kérdéses számomra, és fenntartom véleményem, hogy a román oktatási rendszer erre nincs felkészülve.

– Ha elmúlik a veszélyhelyzet, mit lehet mindebből visszavinni a tantermekbe, a hagyományos oktatásba?

– A digitális könyveket, azokat majd fel tudjuk használni a hagyományos órák keretein belül is, de reméljük, minél hamarabb visszatérünk a megszokott kerékvágásba.

– Van hiány szaktanárokból?

– Nincs, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden tantárgyat szaktanár tanít, egyetlen helyettesítőnk sincs.

– Az ősz még reményteli volt, mindenki várta az iskolakezdést. Végeztek újításokat az épületen?

– A nyár folyamán számos javítást, újítást sikerült elvégeznünk, a munkát a megyei tanács által kiírt pályázatból tudtuk megvalósítani. A központi iskolát kívül-belül újrameszeltük, illetve a papolci általános iskolák belső terét is újrafestettük.

Hozzászólások