Adatgyűjtés Alsócsernátonban

A kormány által 2015-ben meghirdetett, a romániai földterületek tulajdonjogi problémájának megoldását célzó kataszterezési program keretében Csernátonban egy éve láttak hozzá a munkához. A belsőségek felmérése megtörtént, jelenleg az adatgyűjtés zajlik, amihez az illetékesek a lakosság segítségét kérik.

– A belsőségek felmérését követően május elején hozzáláttak az adatgyűjtéshez: Ikafalván és Albisban már befejezték a munkát, június 17-e óta Alsócsernáton lakosaitól gyűjtik be a telekkönyvezéshez szükséges iratokat a hónap végéig, majd a tervek szerint augusztusban Felsőcsernáton következik – osztotta meg lapunkkal Varga Elemér, a csernátoni polgármesteri hivatal kataszterese. Megjegyezte, beltelkeket, erdőket, kaszálókat, legelőket és szántókat telekkönyveznek, ezért fontos, hogy mindenki jelentkezzen hétköznap 9 és 16.30 között az iratokkal a polgármesteri hivatal turisztikai információs irodájában, beleértve azokat is, akik úgy vélik, hogy rendben vannak a tulajdonjogi irataik. „Ha valakinek új telekkönyve van, azt is hozza be, hogy átvizsgáljuk, és elvégezzük az esetleges, például a területnagyságra vonatkozó kiigazításokat. Ugyanígy várjuk azokat is, akik most telekkönyveztetnék a birtokleveleket, hagyatékot, megosztást, illetve rendeznék beltelkeiket”, tette hozzá.

Az adatgyűjtéshez szükséges iratok a következők: a tulajdonjogot igazoló dokumentumok (eredetiben), mint birtoklevél, hagyaték, jegyzői adásvételi szerződés vagy bírósági végzés, illetve a személyazonosító iratok fénymásolata, úgymint a személyi kártya, személyazonossági igazolvány, illetve halotti bizonyítvány. „Olyan esetben, ha többen örökölnek, nem kötelező mindenkinek jelentkezni külsőség esetében, elég, ha egyetlen családtag elhozza az összes személyi aktát. Öröklés esetén, ha valaki külföldön él, és nincs romániai személyazonossági igazolványa, hozhatja az ottani igazolványát.”

Belterület esetén mindenkinek személyesen kell benyújtani az említett dokumentumokat, és amennyiben arról van rajz, ajánlott azt is bemutatni. „Amennyiben valaki nem jelentkezik, attól az adott területet betelekkönyvezik, ám ebben az esetben a telekkönyvön a birtoklevélben található név jelenik meg, nem a személyazonossági igazolványban levő. Ha valaki például a birtoklevélben Jánosként, míg a személyiben Ioanként szerepel, ám jelentkezik a dokumentumokkal, bekerül a személyi száma (CNP), és a továbbiakban bármikor szükség van a telekkönyvre, nem kell magyarázkodnia, hogy János és Ioan ugyanaz a személy.” Hozzátette, ha valaki hagyatékot telekkönyveztetne, és a telek nem az ő, hanem a nagyszülők, vagy bárki más nevén van, az is jelenjen meg a szükséges iratokkal, hiszen a folytatásban könnyebb lesz az ügyintézés számára.

– Az úgynevezett „zsebszerződésekkel” picit bonyolultabb a helyzet. A kataszteres törvény előírása szerint ilyen esetben nem tulajdonjogot, hanem használati jogot lehet telekkönyvezni, majd három év után a használóból tulajdonos lesz, amennyiben három évig nem háborítja senki (nem tart rá igényt – szerk.). Az adatgyűjtést- és feldolgozást követően mindenki megnézheti, mekkora kül-, illetve belterület birtokosa, és amennyiben bárki úgy véli, nincs rendjén, hatvan nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa panaszát, amelyet a kataszteri hivatal felülbírál, és jogos panasz esetén elvégzik a szükséges javításokat. Ennek időpontjáról időben értesítjük a lakosságot – jegyezte meg. „Az óvások letárgyalása után dolgozza fel, illetve nyitja meg a kataszteri hivatal az új telekkönyveket, ami jövő évben esedékes”, summázott a szakember.