Mindenkinek megéri

Kezdődik a nyaralás idény, sokan a családos kirándulásukat tervezik, amihez munkaadójuk is támogatást nyújthat. A közalkalmazottak rendszeresen kapnak vakációs jegyeket, bár a törvény erre a magáncégeknek is lehetőséget és kedvezményeket biztosít, mégis kevesen élnek vele – hívta fel a magánvállalkozók figyelmét Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő úgy véli, az értékes munkatársakat ma már nem csupán nettó fizetéssel lehet a cégnél tartani, fizetéscsomag is ösztönző lehet. Ennek részeként a munkaadó biztosíthat az alkalmazottnak telefont, laptopot, szolgálati autót, kulturális jegyeket, ugyanakkor ezek mellett két módon is finanszírozhatja az alkalmazott nyaralását, hívta fel a figyelmet. Mindezek fontos szerepet játszanak abban, hogy az alkalmazottak lojálisak legyenek munkaadójukhoz.

Hirdetés

Ezek a fizetésen kívüli juttatások a profitadóból levonható költségeknek számítanak, és adómentesen vagy esetenként az adó egyharmadának befizetésével kaphatják meg az alkalmazottak. Egy cégvezető két módon is finanszírozhatja az alkalmazottai nyaralási költségeit: adhat vakációs jegyet, vagy a kirándulás költségeinek egy részét leírhatja szociális költségként.

Ennek kapcsán Debreczeni arra mutatott rá, hogy az adópolitika nincs összhangban azzal a céllal, hogy a vakációs jegyekkel a hazai turizmust népszerűsítsék és erősítsék. A vakációs jegyet kapó alkalmazottaknak ugyanis a voucherek értékének 10 százalékát be kell fizetniük jövedelemadóként. Ezzel szemben a külföldön való nyaralás összegének egy részét megkaphatják úgynevezett szociális költségként, és ez teljesen adómentes. A szakember szerint a cégvezető eldöntheti, hogy melyik módszerrel finanszírozza alkalmazottai pihenő szabadságát és nyaralását, ám valamelyik lehetőséggel mindenképpen érdemes élni.

A magáncégek hat minimálbér összegével megegyező vakációs jegyet adhatnak alkalmazottaiknak, vagyis legtöbb 15.300 lej értékben támogathatják azt, hogy ilyen vouchereket elfogadó belföldi vendéglátóknál nyaraljanak. A vakációs jegyet kapó, köz- vagy magánszférában dolgozó alkalmazottak ez után be kell fizetniük a 10 százalékos jövedelemadót, ám mentesülnek az egészség- és nyugdíjalap befizetése alól, ami az összeg 35 százalékát jelentené. A cégek pedig alkalmazottanként 15.300 lejes határig ez a juttatást levonhatják profitadójukból. Ez a módszer tehát a munkaadónak és munkavállalónak is kedvezményes bérpótlékot jelent, és ezzel hozzájárulnak a hazai turizmus fellendítéséhez.

A másik lehetőség, hogy a cégek úgynevezett szociális költségként leírják az alkalmazottjuk és annak családtagjai nyaralási és utazási költségének egy részét. Ez a támogatás teljesen adómentes, fizetésadó sem terheli, sőt a kedvezményezett nem csak belföldi, hanem külföldi utazásra és nyaralására is költheti. Debreczeni László magyarázata szerint ez esetben az alkalmazott nem kap üdülési jegyet, hanem a munkaadója megtéríti a nyaralási költségeinek egy részét. Ez az összeg nem haladhatja meg az idei átlagbért, vagyis 6095 lejt. A cégnek ez a kiadás a fizetésalap legtöbb 5 százalékáig szociális, azaz levonható költségnek számít, az alkalmazottanként 6095 lej egy közepes cégnél belefér az éves fizetésalap 5 százalékába.