Költségvetés-kiigazítás: a bevételek és a kiadások is növekednek

Költségvetés-kiigazítás: a bevételek és a kiadások is növekednek Gazdaság

A pénzügyminisztérium által kedden közzétett költségvetés-kiigazítási tervezet szerint az államkassza bevételei 2,25 milliárd lejjel nőnek, a kiadások 285,7 millió lejjel lesznek magasabbak.

A dokumentum szerint a plusz bevételek elsősorban a jobb adóbegyűjtésből származó 1,608 milliárd lejből és a tulajdonra kivetett adókból származó plusz 352,9 millió lejből jönnek ki.

A tervezet 2,9 milliárd lejjel kevesebb áfabevétellel számol amiatt, hogy több pénzt utalnak a települések költségvetésének kiegyensúlyozására.

A dokumentum szerint 481,7 millió lejjel több pénz folyik be a költségvetésbe, miután megemelték a cigaretta jövedéki adóját és adót róttak ki a magas cukortartalmú üdítőitalokra is.

Az Európai Uniótól/más adományozóktól a 2014-2020-as pénzügyi kerethez kapcsolódó kifizetésekre és előfinanszírozott munkálatokra kapott összegek 1,155 milliárd lejjel csökkennek, míg az EU-tól a konvergencia-célkitűzés keretében finanszírozott operatív programokhoz kapott egyéb összegek 1,8 milliárd lejjel nőnek.

Másrészről, a 2019-es állami költségvetés kiadásait 285,7 millió lejjel növelik. A személyzeti kiadások 136,5 millió lejjel csökkennek; az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások 88 millió lejjel növekednek; a támogatásokkal járó kiadások 381,3 millió lejjel csökkennek; a közigazgatási egységek közötti transzferek 1,345 milliárd lejjel növekednek; az egyéb transzferek 1,222 milliárd lejjel növekednek; a vissza nem térítendő külső forrásokból finanszírozott projektekkel kapcsolatos kiadások 170,9 millió lejjel csökkennek; a szociális támogatások költségei 421,4 millió lejjel csökkennek; a csatlakozás utáni nem visszatérítendő külső forrásokból finanszírozott projektekkel kapcsolatos kiadások 1,867 milliárd lejjel csökkennek; az egyéb költségek 62,3 millió lejjel növekednek; a tartalékalapok 566,4 millió lejjel nőnek; a visszatérítendő finanszírozású programokkal kapcsolatos költségek 59,9 millió lejjel csökkennek; a beruházási kiadások 32,3 millió lejjel csökkennek; a külső és belső kölcsönök visszafizetésére fordított összeg 70,6 millió lejjel növekszik.

A dokumentum szerint a költségvetés GDP-arányos hiánya az eredetileg meghatározott 2,76%-os szinten marad.

A tervezet szerint 1,03 milliárd lejjel csökkentik az oktatási minisztérium költségvetési hiteleit, 681,9 millió lejt veszít az európai alapok minisztériuma és 369,1 millió lejt a kutatási minisztérium.

A mezőgazdasági minisztériumtól 310,4 millió lejt vonnak el, az üzleti környezetért felelős minisztérium 243 millió lejt veszít, a gazdasági minisztérium 225,6 millió lejjel kap kevesebbet.

A kormányfőtitkárság költségvetése 143,6 millió lejjel lesz kevesebb, a víz- és erdőgazdálkodási tárca 138,9 millió lejjel kevesebből működik, a közlekedésnek 128,8 millió lejjel jut kevesebb.

A pénzügyminisztérium 2,243 milliárd lejjel kap többet (ebből 2,15 milliárd lej Románia hozzájárulása az Európai Unió költségvetéséhez), 566,352 millió lejjel növelték a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapot, 56,734 millió lejjel bővítették a hitelek visszafizetéséhez szükséges keretet.

A fejlesztési minisztérium 970,5 millió lejt kap pluszba, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetése 396,5 millió lejjel lesz nagyobb, a munkaügyi minisztérium 326,4 millió lejjel kap többet.

A környezetvédelmi minisztérium költségvetését 92,2 millió lejjel növelték, amelybe belefoglalták a járművek környezetvédelmi illetékeként beszedett összegek megtérítését.

A bel- és a külügyminisztérium költségvetését aktualizálták, hogy az idei törvénymódosítások értelmében tudják megszervezni a novemberben esedékes államelnök-választásokat.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.