EU-prognózis: a világjárvány új hulláma miatti bizonytalanság megszakítja a gazdaság élénkülését

Az Európai Unió (EU) gazdasága a koronavírus-járvány miatti sokkhatást követően a rendkívüli intézkedések fokozatos megszüntetésével újra erőre kapott, a világjárvány új hulláma miatt kialakult fokozódó bizonytalanság azonban megszakítja a gazdaság élénkülését – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az Európai Unió egészének gazdasága idén 7,4 százalékkal zsugorodik, 2021-ben 4,1 százalékos, 2022-ben pedig 3,0 százalékos bővülést érhet el.

Az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ra 7,8 százalékos zsugorodást, majd 2021-ben 4,2 százalékos, 2022-ben pedig 3 százalékos növekedést ér el. Sem az euróövezetben, sem az EU-ban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére visszaálljon a világjárványt megelőző szintre.

Elmondta, a járvány eltérő gazdasági következményekkel járt az unión belül, ezért a helyreállítási kilátások is különbséget mutatnak. Ez a vírus terjedését, az annak megfékezése érdekében hozott népegészségügyi intézkedések szigorúságát, a nemzetgazdaságok ágazati összetételét és a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések hatásfokát tükrözi – emelte ki az uniós biztos.

A jelentésben a munkanélküliségről azt írták: más intézkedések mellett a csökkentett munkaidős foglalkoztatás lehetővé tette a munkanélküliségi ráta visszafogott növekedését a gazdasági tevékenység visszaesése ellenére. A munkanélküliség 2021-ben minden bizonnyal tovább nő, de a gazdasági helyreállítás előrehaladtával 2022-ben várhatóan javulni fog. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2019-es 7,5 százalékról 2020-ban 8,3 százalékra, 2021-ben pedig 9,4 százalékra emelkedik, majd 2022-ben 8,9 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a 2019-es 6,7 százalék után 2020-ban 7,7 százalékos, 2021-ben 8,6 százalékos, 2022-ben pedig 8,0 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.

Az idén EU-szerte az államháztartási hiány jelentős mértékű növekedése várható. Az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,8 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 6,4 százalékra, 2022-ben pedig 4,7 százalékra csökken. Az államháztartási hiány emelkedésével összhangban az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államadóssága a 2019-es 85,9 százalékról 2020-ban 101,7 százalékra, 2021-ben 102,3 százalékra, 2022-ben pedig 102,6 százalékra emelkedik.

Az energiaárak zuhanása következtében augusztusban és szeptemberben az általános infláció mérsékelt marad. A gyenge kereslet, a munkaerőpiaci pangás és az erős euróárfolyam leszorítja az árakat. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció 2020-ban átlagosan 0,3 százalék lesz, majd az olajárak stabilizálódásával 2021-ben 1,1 százalékra, 2022-ben pedig 1,3 százalékra emelkedik. Az EU egészében 2020-ban 0,7 százalékos, 2021-ben 1,3 százalékos és 2022-ben 1,5 százalékos inflációra van kilátás.

A jelentés szerint gazdaságot övező bizonytalanságok és kockázatok továbbra is rendkívül nagyok, a fő kockázat a járványügyi helyzet romlásából ered. Fennáll annak a kockázata, hogy a világjárvány által a gazdaságban okozott károk elmélyülnek és kiterjedtebbé válnak. A pénzügyi piaci stressz kialakulásának veszélye szintén a lefelé mutató kockázatok közé tartozik. Pozitív tényező lehet, hogy a károk helyreállítását célzó uniós helyreállítási program valószínűleg a várakozásokat felülmúló lendületet ad majd az európai gazdaságnak.

Az előrevetítettnél kisebb mértékű, 5,2%-os lesz a román gazdaság idei visszaesése

A beruházásoknak és a korlátozó intézkedések által nem befolyásolt építőiparnak köszönhetően az előrevetített 6%-nál kevesebbel, 5,2%-kal esik vissza idén a román gazdaság – olvasható az Európai Bizottság prognózisában.

A következő két évben az EB becslései szerint a román gazdaság fokozatosan helyreáll, jövőre 3,3%-kal, 2022-ben 3,8%-kal bővül.

Ami az államháztartás hiányát illeti, ez az EB prognózisa szerint jelentősen növekedik: a bruttó hazai termék (GDP) 4,4%-áról (2019-ben) a GDP 10,3%-ára (2020-ban). Az EB tavaszi előrejelzésében még 9,2%-os GDP-arányos hiánnyal számoltak. Ráadásul, a jelentés szerint, a költségvetési hiány a következő években mélyül, 2021-ben eléri a GDP 11,3%-át, 2022-ben pedig a 12,5%-át.

Ennek következtében Románia GDP-hez viszonyított államadóssága a 2019-ben regisztrált 35,3%-ról 2022-re várhatóan 63,5%-ra nő.

A Bizottság szerint pozitív irányban módosíthatja a prognózist, hogy esetleg mérsékelik a nyugdíj és a gyermeknevelési támogatás emelését. Augusztusban a kormány a nyugdíjpont 40 százalékos növelése helyett 14%-os emelést javasolt, amit ugyan elutasított a parlament, de a Bizottság mégis feltételezi, hogy a 40%-os növelésre nem kerül sor.

Az Európai Bizottság előrejelzései egy hónappal azután jelentek meg, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javította a román gazdaság 2020-as és 2021-es alakulására vonatkozó becsléseit. Az IMF áprilisban még úgy vélte, hogy 2020-ban 5%-ot zsugorodik Románia gazdasága, az októberi új előrejelzések szerint a nemzetközi pénzintézet 4,8%-os csökkenésre számít úgy, hogy 2021-ben 4,6%-os bővülés következik, ami meghaladja a 3,9%-os tavaszi becslést.

(MTI/Agerpres)