FRISSÍTVE: 4,3%-ra nő a költségvetési hiány a költségvetés-kiigazítás nyomán

Az idei második költségvetés-kiigazítás nyomán a költségvetési deficit a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékára nő; többek között a munkaügyi, az egészségügyi, a regionális fejlesztési, a pénzügyi és az üzleti szféráért felelős minisztérium büdzséjét egészítik ki.

A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett sürgősségi kormányrendelet tervezete értelmében többek között csökken a büdzséje az oktatási, a belügyi és a szállítási minisztériumnak.

Erre az évre a költségvetési hiánycél 2,76% volt.

„A költségvetés elkészítésénél olyan bevételekkel is számoltak, amelyek megvalósulása igen bizonytalan ezen költségvetési év folyamán, és ezek olyan költségvetési csúszásokhoz vezettek, amelyek miatt a 2019-es költségvetési hiány a GDP 4,3%-ára nőtt, a hivatalosan kitűzött 2,76%-os hiánycélhoz viszonyítva. Az év végéig hátralévő rövid idő nem teszi lehetővé azon strukturális intézkedések alkalmazását, amelyek a költségvetési hiánycélt az eredetileg vállalt határokon belül tartják” – írja a jogszabálytervezet indoklásában.

A munkaügyi minisztérium büdzséjét 3,98 milliárd lejjel egészítik ki, ebből több mint 1,97 milliárd lej megy a társadalombiztosítási büdzsé kiegyensúlyozására (a nyugdíjak, családi pótlékok, a fogyatékkal élő személyeknek nyújtandó állami támogatások, gyermeknevelési pótlékok stb. kifizetésére).

Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel 2,9 milliárd lejjel egészítik ki.

A regionális fejlesztési és közigazgatási tárca költségvetése 1,76 milliárd lejjel nő, ebből az összegből fedezik többek között a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) keretében felgyűlt számlák kifizetését.

A pénzügyminisztérium büdzséjét 388,3 millió lejjel egészítik ki, az üzleti szféráért felelős tárca költségvetését pedig 299 millió lejjel, hogy biztosítani lehessen a kis- és középvállalkozások támogatását célzó projektek lebonyolítását.

Ezzel szemben az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken. Ez az összeg többnyire a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek költségeinek megtakarításából ered.

A belügyminisztérium költségvetése közel 1,19 milliárd lejjel csökken, itt is a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás.

A szállítási minisztérium esetében a büdzsé csökkenése 1,08 milliárd lejt tesz ki, a mezőgazdasági minisztérium esetében közel 1,07 milliárd lejt, az európai alapok minisztériuma esetében 302,3 millió lejt, mindhárom esetben főként a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás.

A kormányfőtitkárság büdzséje 227,5 millió lejjel, a távközlési tárcáé pedig 110,9 millió lejjel csökken a költségvetés-kiigazítás nyomán.

Johannis: a költségvetés-kiigazítás megkerülhetetlen, nem volt elég pénz a nyugdíjakra

A költségvetés-kiigazítás megkerülhetetlen, szögezte le Klaus Johannis államelnök kedden, rámutatva, hogy például „a nyugdíjak kifizetésére egyszerűen nem volt elég pénz” az államkasszában.

„Az adatok világosak, a számadatok tiszták, a következtetések kicsit bonyolultabbak, és sajnos meg kellett állapítanunk, hogy a helyzet ez: a költségvetési hiány meg fogja haladni a 4%-ot. Másrészt azonban az is világos, hogy bizonyos kiadásokat meg kell ejteni. Megállapítottuk, hogy a nyugdíjak kifizetésére egész egyszerűen nem volt már pénz, tehát itt szükség van kiegészítésre, akárcsak más területeken is, ahol már régóta nem történtek kifizetések, kifizetetlen számlák vannak. Ezek a dolgok pedig megengedhetetlenek egy normális társadalomban, egy felelős kormánnyal. A költségvetés-kiigazítás tehát megkerülhetetlen” – nyomatékosította Johannis a Cotroceni-palotában.

Leszögezte, hétfőn tárgyalt Ludovic Orban minisztererlnökkel és Florin Cîţu pénzügyminiszterrel.

„Adatokat mutattak be nekem, főként a költségvetés-kiigazításra vonatkozóan, de a minimálbérről is beszéltünk” – tette hozzá.

FRISSÍTÉS: Jóváhagyta a PNL vezetősége a költségvetés-kiegészítés tervezetét

Jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottsága a Florin Cîţu pénzügyminiszter által előterjesztett költségvetés-kiegészítés tervezetet – jelentette be kedden Ludovic Orban miniszterelnök.

A PNL elnöke kiemelte: a végrehajtó bizottság ellenszavazat nélkül fogadta el a pénzügyminiszter tervezetét.

Cîţu: valótlan adatokra, a bevételek túlbecsülésére épült a 2019-es költségvetés

„Valótlan adatokra”, a „bevételek túlbecsülésére” épült a 2019-es költségvetés – jelentette ki kedden Florin Cîţu pénzügyminiszter.

„Valótlan adatokra, a bevételek túlbecsülésére épült a 2019-es költségvetés. A kiigazításban több mint 18 milliárd lejjel kell csökkenteni a bevételeket, ebből majdnem 10 milliárd lej adóbevétel és majdnem 8 milliárd lej az európai alapokból származó bevétel. A második megjegyzés: a korrekcióra azért is szükség volt, mert nem voltak előirányozott összegek a nyugdíjak, juttatások, betegszabadságok és egyéb szociális kiadások fedezésére. (…) Tehát aki azt állítja, hogy nem kellett volna beiktassuk ezeket a kifizetéseket, az hazudik” – mondta Cîţu a PNL vezetőségének gyűlését követően.

Hozzátette: a költségvetés-kiigazítás szerepe, „hogy kijavítsa a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya által az elmúlt három esztendőben elkövetett ostobaságokat”.

Cîţu „cinikusnak” nevezte, hogy az a PSD bírálja a költségvetés-kiigazítást, amelyik három hónapja nem fizette ki a betegszabadságokat és nem térítette meg az áfát.

A tárcavezető azt állítja, hogy ez a költségvetés-módosítás „véget vet annak a gyalázatos gyakorlatnak, hogy a szociális kiadásokra kiutalt pénzt a helyi bárók használják”, ugyanakkor megszünteti azt az – Európai Bizottság által törvénytelennek minősített – eljárást, amely szerint úgy csökkentették év végén mesterségesen a költségvetés hiányát, hogy bizonyos kiadásokat a következő évre halasztottak.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a költségvetés-módosítással egyetlen minisztériumtól sem „vágtak le” pénzt.

(Agerpres)