Felhívás!

Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi inkább oltásszkeptikus, mint a romániai átlag

Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi inkább oltásszkeptikus, mint a romániai átlag Életmód

Egy közvélemény-kutatás hétfőn ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag.

Az erdélyi magyarságról reprezentatív mintán készült telefonos közvélemény-kutatást a Bálványos Intézet végezte a Transylvania Inquiry és a TT Research & Communications közvéleménykutató cégek 2021. november 16. és december 20. közötti adatfelvételével.

A kutatás szerint Romániában a felnőtt lakosság 53 százaléka kapott legalább egy koronavírus elleni védőoltást. A magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát.

Toró Tibor szociológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója annak tulajdonította, hogy az adatok kis mértékben különböznek a romániai hivatalos adatoktól, hogy csak a felnőtt lakosság helyzetét vizsgálták, és viszonyítási alapként a rezidens lakosság adatait vették figyelembe.

Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A falun élők, az alacsonyan képzettek, a rossz anyagi helyzetben lévők között magasabb az oltatlanok és az oltásszkeptikusok aránya. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze.

A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt. 36, 31, illetve 44 százalék véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a járvány ellen.

A kutatás során rákérdeztek a megfertőződésre, illetve arra is, hogy azok, akik a fertőzés egyértelmű jeleit észlelték, készítettek-e koronavírus-tesztet. A felmérés szerint a romániai népesség 13 százalékának volt pozitív COVID-teszt eredménye, az erdélyi magyarok esetében 12 százalékos, a székelyföldiek esetében pedig 9 százalékos a bizonyítottan fertőzöttek aránya. Ha azonban azokat is fertőzöttnek tekintették, akik a fertőzés egyértelmű tüneteit érzékelték, kiderült, hogy míg országosan a fertőzöttek 72 százaléka készíttetett tesztet, az erdélyi magyar fertőzötteknek csupán az 59, a székelyföldieknek pedig csupán 41 százaléka. Így Székelyföldön nem annyira a fertőzöttségi arány, mint a fertőzöttek tesztelése marad el az országos átlagtól.

A Bálványos Intézet megállapította: az érintettség (családtagok, ismerősök megbetegedése, elhalálozása) jóval erősebben hatott a romániai oltási hajlandóságra, mint az erdélyi magyarokéra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot és csökkentette az oltásszkepticizmust. Azt is megállapították, hogy míg Romániában a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust, ez az összefüggés nem volt megállapítható a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében.

Amint Kiss Tamás szociológus elmondta: Romániában az állam intézményeibe vetett bizalom “romokban hever”, és az országos mintában ez is növeli az oltásszkepticizmust. A magyar mintában azonban egyedül az egyház esetében mértek számottevő összefüggést. Az derült ki, hogy az egyházban bízó magyarok sorában kisebb az oltottak aránya, mint az egyházban nem bízók sorában. Hozzátette: ez az összefüggés nem rajzolódott ki a többségükben ortodox románok esetében. Kiss Tamás az MTI-nek elmondta: tény, hogy a történelmi magyar egyházak püspökei az oltásra biztattak, de nem lehet tudni, hogy az üzeneteiket a papok és a lelkészek milyen mértékben képviselték a vallásos közösségekben.

A kutató szerint a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat a háziorvosok viszonyulása is magyarázhatja. Míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a háziorvosukat, 18 százaléka nyilatkozta, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt. Kiss Tamás hozzátette: további kutatásokat kell végezniük annak a megértésére, hogy a székelyföldi háziorvosok befolyásolták a közvéleményt, vagy csak igazodtak hozzá.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
    • User
      Dátum: 2022. január 18., 9:11
      ÉRTÉKELÉS: 9

      Egy csepp, nem több. Az elmúlt két év ráébresztett, hogy mennyi buta ember van itt. Eléggé ilyesztő. Éltem külföldön, hazaköltöztem, mert szeretem ezt a helyet, de sok év után most gondolkodtan el azon, hogy talán mégis el kéne menni. És nem az anyagiak miatt.

    • User
      Dátum: 2022. január 18., 12:59
      ÉRTÉKELÉS: 7

      Na ez a “csepp” az igaz!”Pipettával” kaptátok
      egyesek.Konokságot azt dézsával!
      Amikor az mondta valaki,hogy “inkább
      pusztuljak meg,de nem oltatom be magam az biztos” ,na erre mit lehet mondani?

  • User
    Dátum: 2022. január 18., 6:50
    ÉRTÉKELÉS: 5

    A szekelyfoldi oltasszkeptikussag, oda vezetheto vissza, hogy a szekely embernek nagyon alacsony a bizalma, a hatosagokba, a politikusokkal es orvosokkal szemben. Ha a statisztikat nezzuk, papiron, akkor szekelyfold a foldi paradicsom, minden szinten jol teljesittunk, a politikusok mindent elkovetnek, hogy a videkunk gazdagodjon, mindent rozsaszinben latnak(nem tudom mit szivnak, de a dolgozo nepnek is adhatnanak), de a hetkoznapi valosag pont az elentetje. A fizetesek nagyok alacsonyak, a szentgyorgyi piac az egyik legdragabb romaniaban, az energia, a lakasok arai az egekben jarnak, a tanitas szintje….hat arrol inkabb ne beszeljunk, az egeszsegugyi szolgaltatas az kituno a vezetoseg szerint, de a lakossag nem azt tapasztalja es meg folytathatnam. Minden valasztas elott az a duma, hogy fogjunk ossze mert ez a nemzetunk erdeke, de valasztasok utan a politikusok villamgyorsan megfeledkeznek az igeretekrol, de majd eszukbe jut a kovetkozo valasztasok elott…es ez igy megy 32 eve. Ezert a szekelyember makacskodik, lazzad, tiltakozik.

    • User
      Dátum: 2022. január 18., 9:41
      ÉRTÉKELÉS: 12

      Ha azért oltasszkeptikus, mert nem bízik a hatóságban az csak annyit jelent, hogy buta. Most már ott a lehetőség rendesen informálódni, csak kell a képesség kiszűrni a félrevezető, érzelmekre ható információt a tudományostól.

      • User
        Dátum: 2022. január 18., 14:59
        ÉRTÉKELÉS: 11

        No igen! Azt biztosan tapasztalta már, hogy – már százvalahány éve – az éppen aktuális hatóságok mindig, de mindig a javunkat akarják. Még véletlenül sincs ez másképp! Ugye?

        • User
          Dátum: 2022. január 18., 15:29
          ÉRTÉKELÉS: 8

          Látom, hogy nem érti, pedig piny5ezt írtam. Ott a lehetőség, hogy a tudósok véleményét olvassa és ne ennek vagy annak a politikusnak higyjen. Hogy ezt esetleg nehezebb megérteni és kell hozzá mondjuk idegennylev tudás, analitikus gondolkodás? Na itt jön be a butaság és a tanulatlanság.

          • User
            Dátum: 2022. január 18., 22:50
            ÉRTÉKELÉS: 1

            Hatóságokat méltóztatott uraságod írni, tudósokról szó nem esett az első bekörmölvényében. Kérnémszépen visszanézni, ott a lehetőség, ha el méltóztatott volna felejteni! És ugye: a tudósok nem a hatóság. Vagy olyan bu… hü… tanulat… akarom mondani, analitikus gondolkodás nélküli teccik lenni, hogy összekeverni méltóztatik a kettőt?

    • User
      Dátum: 2022. január 18., 13:17
      ÉRTÉKELÉS: 0

      …makacskodik.Aztán amikor bevág fejenkén “egy felest” ,akkor óbégat ,hogy porlik mint a szikla.Még a Himnuszába is belefoglalja,de tudomásul veszi ,hogy ez a sorsa,meg kell hajoljon.elötte.Pedig nem kéne ,mert adott a helyzet csak a receptet kellene ellesni,mondjuk a svájciaktól.

    • User
      Dátum: 2022. január 18., 16:15
      ÉRTÉKELÉS: 4

      Bezzeg panaszkodni mindenki tud.Még akkor is ha jól megy a sora.De az én véleményem az,hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa
      Csak ha rosszul sikerül ne mindig más legyen a hibás…mindenki vállalja a felelősségét tettjeiért ,ha beoltatja magát ,ha nem.

    • User
      Dátum: 2022. január 19., 5:29
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Az igazi síkagyú székely megszólalás. Nem gondolkozik el, mert az biztos egy fájó művelet, hanem büszkén és önrendelkezően elküld minden kritikust. Utána búsul a kocsmában, hogy fogyunk, meg jaj, a maroknyi székely…

  • User
    Dátum: 2022. január 18., 18:00
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Minden közösségben vannak értelmes és kevésbé értelmes emberek. Az, hogy milyen irányba halad egy közösség, nagyban múlik a helyi vezetőkön. A mieink sunyítanak, mert félnek a népszerűségvesztéstől, csak a hatalom érdekli őket, az, hogy hány ember hal meg, már kevésbé. Így el fogják veszíteni a maradék szavazóikat is. (Nézzék csak meg az RMDSZ szavazótáborának beoltottsági mutatóit !)

    • User
      Dátum: 2022. január 19., 9:01
      ÉRTÉKELÉS: 2

      1. Mutáció. 2. Nagyon nem sikerült idejében mindenkit beoltani. Afrika nagyjából oltatlan maradt, köszönhetően ennek van most Omikron.
      3. Mondtam, hogy gondolkodni és utánaolvasni is kell.