Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A koronavírusból kigyógyultak harmadánál idegrendszeri vagy mentális zavar lépett fel

A koronavírusból kigyógyultak harmadánál idegrendszeri vagy mentális zavar lépett fel Életmód

Minden harmadik Covid–19-en átesett betegnél diagnosztizáltak fél éven belül agyi vagy pszichés zavart – állapította meg egy 230 ezer, főként amerikai páciens eseteit feldolgozó tanulmány.

Hirdetés
Hirdetés

A tudósok szerint a pandémia mentális és neurológia problémák hullámát válthatja ki.

A kutatást végző szerzők szerint nem világos, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) milyen módon kapcsolható az olyan pszichés zavarokhoz, mint a szorongás vagy depresszió, de ezek fordultak elő leggyakrabban a 14 rendellenesség között, amelyeket vizsgáltak.

A Covid-19 után jelentkező stroke, demencia és más neurológiai rendellenesség ritkább volt a vizsgált esetek között, ugyanakkor a kutatók szerint mégis jelentős volt az előfordulásuk, különösen azoknál, akik súlyos állapotba kerültek a Covid–19 miatt.

Max Taquet, az Oxfordi Egyetem pszichiátere, a kutatás egyik vezetője kiemelte, hogy eredményeik azt mutatják: a Covid-19 után gyakrabban fordul elő a pácienseknél az agyműködést vagy a pszichét érintő zavar, mint influenza vagy más légúti fertőzés után.

A tanulmányban nem tudták meghatározni, hogy milyen biológiai vagy pszichés folyamatok okozhatják ezeket a tüneteket, de mint a tudós hozzátette: sürgős kutatásokra van szükség, hogy azonosítani lehessen a problémát a megelőzés és kezelés érdekében.

Egészségügyi szakértők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a Covid–19-en átesett pácienseknél megnövekszik az agyi és mentális rendellenességek kockázata. A tanulmányon dolgozó tudósok egy korábbi kutatása tavaly arra a megállapításra jutott, hogy a Covid–19-en átesettek 20 százalékát diagnosztizálták három hónapon belül valamilyen pszichiátriai zavarral.

A kutatók az új tanulmányukat a Lancet Psychiatry folyóiratban publikálták.

A kutatáshoz 236 379, főleg egyesült államokbeli, Covid–19-en átesett páciens orvosi dokumentációját elemezték. Eredményeik szerint 34 százalékuknál fél éven belül neurológiai vagy pszichiátriai betegséget állapítottak meg.

Összehasonlításuk szerint a Covid–19-en átesett betegeknél ezek a rendellenességek jóval gyakrabban jelentkeztek, mint ugyanebben az időszakban a kontrollcsoportbeli, influenzából vagy más légúti fertőzésből felgyógyultaknál. Mint írták, a Covid–19-nek tulajdonítható ez a különleges hatás.

A leggyakrabban előforduló rendellenesség, ami a páciensek 17 százalékát érintette, a szorongás volt, a kedélyzavart 14 százalék tapasztalta.

Úgy tűnt, hogy ezek egyike sem függött attól, hogy mennyire volt súlyos a Covid–19 lefolyása az érintett betegeknél. Az intenzív osztályra került páciensek közül azonban fél éven belül 7 százaléknál állapítottak meg stroke-ot és csaknem két százaléknál demenciát.

„Bár a legtöbb rendellenesség esetében az egyéni kockázatok kicsik, a hatás a teljes népességre nézve jelentős lehet” – hangsúlyozta Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem pszichiátria professzora, a kutatás másik vezetője.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. április 8., 11:09
    ÉRTÉKELÉS: 1

    És még hátravan a java. A maszkviseles következményeit is posztkovid-szindrómaként fogják feltüntetni. A következő években a tüdőbetegek száma megezerszeresedik. Manna a gyógyszeriparnak. Egy véget nem érő történet, amely még jobban megerősíti az amúgy is legerősebb gyógyszeripart és kötelezővé tesz minden egészségügyi szolgáltatást (Gates:,, vakcinákkal lehet csak a lakosság létszámát kordában tartani – 2007.most ő a WHO fő,,szponzora”)

  • User
    Dátum: 2021. április 8., 13:12
    ÉRTÉKELÉS: 3

    A legnagyob gond, hogy az orvosok a legjobb tudásuk helyett kötelező protokoll szerint kezelnek olyan ismeretlen eredetű gyógyszerekkel, amelyekről azt mondták nekik,hogy kötelező a használatuk, ellenkező esetben eljárás indulhat ellenük a járványügyi intézkedések meghiúsításáért . Fenyegetik is azokat,akik erre rájöttek és nem hajlandók követni az UTASÍTÁSOKAT! Az orvosok zöme nem mer nyilatkozni, mert (burkoltan )munkahelyvesztéssel fenyegetik.

    • User
      Dátum: 2021. április 8., 19:58
      ÉRTÉKELÉS: 0

      Melyik ez a protokoll, milyen gyógyszerekről van szó?
      http://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/234074 itt az egyetlen „ismeretlen” a Remdesivir, melyet súlyos esetekben használnak. A dexametazon gyakran használt szteroid gyulladáscsökkentő, melyet terheseknek és gyerekeknek is adtak eddig is. Egyes gyerekorvosok rendszeresen. A véralvadásgátló se ismeretlen.Tocilizumab szintén régebb használatos, pl. reumás betegeknek. Az Anakinra-ról nem hallottam, de ez is már 20 éve piacon van, szintén reumás betegeknek. Ezeknek immunszupresszív elnyomó hatása van, csökkentve a gyulladást és a túlzott immunreakciót, de van esély mellékhatásokra is (pont, mint a szteroid gyulladáscsökkentők esetében). A protokoll antibiotikumot csak különleges esetben ír elő, ha van felülfertőzés.
      Valami mást tud? Ha igen, ennek a forrása, leírása?

    • User
      Dátum: 2021. április 8., 19:29
      ÉRTÉKELÉS: 0

      Folytatás: nem tudom még adnak-e Hidroxiklorokint, egy ideje már nem szokás máshol. A Favipiravir szerepel a listán nem súlyos betegeknek, ezt pl. Magyarországon a gyógyszertárban is ki lehet váltani, otthoni kezelésre (de fontos figyelmeztetésekkel, mert magzatkárosító).
      Még ott van az Umifenovir – influenza ellen való gyógyszer, amit Kínában és az oroszoknál használnak….